Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

 A Felső-Tisza térségében megtapasztalt árvízi események rendkívüliségeire utaló statisztikák (mint pl.: gyakoriság, intenzitás, tartózkodási/reakció idő, tetőző vízszintek, stb.) előnytelen alakulása visszaigazolni látszik az utóbbi időkben a témakört behatóan vizsgáló tanulmányok megállapításait, miszerint a vízgyűjtő előnytelenül alakuló lefolyási viszonyait alapvetően két tényező eredője alakítja, mint az emberi beavatkozások és a globális klimatikus változások. Az 1998-2001. időszak árvizei meggyőzően bizonyították azt a korábban is ismert tényt, hogy a Felső-Tiszán és mellékfolyóin az év bármely időszakában lehet számítani magas és heves árhullámokra. A vízszint-emelkedések a magyar-ukrán határszelvénynél 12-36 óra alatt elérhetik a védekezés szempontjából kritikus értékeket. Ez a körülmény egyértelműen meghatározza az árvizek elleni védekezés lehetséges megoldásait, és benne az adat-és információgyűjtéssel, tárolással és feldolgozással szembeni követelményeket.

E követelményeket helyesen ismerte fel az a magyar kormány-program, mely 2000. évben 100 millió Ft értékű segély keretében Kárpátalján megalapozta a jövőt hosszútávon meghatározó, jelentős lépéseket. Megvalósult a magyarországi rendszerrel egységes, a távmérés és nemzetközi automatikus adat-forgalmazást biztosító URH és mikrohullámú hálózat gerince. 2024-ben a távmérő rendszer 150 hazai és 50 kárpátaljai (összesen 200) állomásból tevődik össze.

A közös magyar-ukrán távmérő rendszer

A nyíregyházi és az ungvári központot nagy sávszélességű mikrohullámú adatátviteli csatorna köti össze és az adatok kölcsönös továbbítására 5 percenkénti gyakorisággal kerül sor. Kárpátalja területén kiépített vízrajzi távmérő rendszer 11 egységből tevődik össze: Ungvári központ; 8 automata átjátszó állomás: Ungvár (Uzsgorod), Huszt-Rokoszovó, Jávornyik, Plaj, Munkács (Mukacsevo), Alsókalocsa (Kolocsava), Kraszna, Rahó (Rahiv); valamint két vízrajzi állomás: Técső és Huszt.

A kárpátaljai vízrajzi távmérő rendszer elemei és működési elve teljes mértékben azonos a magyar rendszerével, így azok együttműködése zavartalan. A 2003. évben 215 millió Ft-os magyar kormánysegélyből megvalósult kárpátaljai fejlesztés keretében - felhasználva a már kiépített hírközlési rendszer, és központ rendelkezésre állását - korszerűsítve lett a Tisza Técső állomás, valamint ezenkívül 11 új vízrajzi távmérő állomás készült.

A távoli, erősen tagolt hegyvidéki terepen elhelyezett mérőállomások többsége URH rádiós hálózaton keresztül továbbítják a mérési jeleket, ezen kívül használunk műholdas kommunikációt is. 2003-ban a FETIVIZIG és a Tiszai Vízgyűjtő-gazdálkodási Igazgatóság vízrajzi távmérő rendszere össze lett kapcsolva, létrejött a közös magyar-ukrán távmérő rendszer. A két partner kölcsönösen eléri egymás pillanatnyi mérési értékeit, és archív adatsorát. Mindkét rendszer nagyon hasonló technikai-műszaki alapokra épült, a szabványosságnak köszönhetően megvalósulhatott a nemzeti rendszerek összekapcsolása.

2011-ben elkezdődött "A közös magyar- ukrán távmérő rendszer továbbfejlesztése a vízgyűjtő szintű árvízmegelőzés érdekében" című pályázat megvalósítása, illetve a távmérő rendszer folyamatirányítási rendszerré alakítása, mely a távmérő rendszer egy passzív megfigyelő rendszerből egy üzemirányítási célú, vízrajzi és technológiai modulokra történő átalakítását jelenti.

Felső-Tiszai kommunális hulladékeltávolító rendszer vízminőségi kamerás előrejelző és riasztórendszer alkalmazásával

Az ukrajnai eredetű felső-tiszai kommunális hulladék kezelésére irányuló beruházás keretében vízminőségi kamerás monitoring állomásokat létesítettünk Ukrajnában a Tisza folyón Rahónál, Husztnál és a Borzsa folyón Dolhánál illetve hőkamerás megfigyelő állomást a magyarországi határszelvényben Tiszabecsnél. Az állomások alkalmasak az uszadék, PET palack és jégjelenségek on-line észlelésére, az állomásokat beintegráltuk a közös magyar-ukrán távmérő rendszerbe. 

A rendszerfejlesztés keretében elkészült egy kommunális hulladék és jégjelenség figyelő szoftver, amely hazai és nemzetközi szinten is innovációnak számít. A rendszer meghatározza vízfelszín hulladékkal való borítottságát, és riasztások kiküldésére is alkalmas, illetve rögzíti a havária eseményeket.

A megvalósult rendszer időelőnyt biztosít a kommunális hulladékeltávolítás megszervezéséhez és a beavatkozások végrehajtásához.

A közös magyar-ukrán rendszer állomásai, a létesített vízminőségi kamerás állomásokkal

TiszaMonitorNet

Igazgatóságunk a Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna ENI Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 harmadik pályázati felhívásában, pályázatot valósított meg Határon átnyúló vízminőségi monitoring hálózat létrehozása a Felső-Tisza vízgyűjtőjén a közös magyar-ukrán vízrajzi távmérő rendszer továbbfejlesztésével és korszerűsítésével „TiszaMonitorNet” címmel. A pályázat keretében egy nemzetközi vízminőségi monitoring hálózat került kialakításra, továbbá ukrán és magyar részről a meglévő hálózat állomásainak korszerűsítésére-, vízminőségi irányú fejlesztésére került sor.