Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

Az elmúlt 25 év tapasztalatai is ráerősítettek arra, hogy az árvizek egyre magasabb szinteken vonulnak le a hazai folyókon. A probléma megoldását célzó intézkedések között 2014-ben megtörtént a magyarországi folyószakaszok mértékadó árvízszintjeinek (MÁSZ) felülvizsgálata. Az árvízi kockázatkezelés részeként a nagyvízi mederkezelési tervdokumentációk is elkészültek, amelyeket 2016. óta használunk a mindennapi munkavégzés során.

Az árvíz (vagy nagyvíz) a vízfolyás vízszintjének olyan mértékű emelkedése, amikor az a középvízi medréből kilép.

A nagyvízi meder a vízfolyást is magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít, és amelyet a mértékadó árvízszint (MÁSZ) vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint (LNV) közül a magasabb jelöl ki.

A nagyvízi meder elsődleges rendeltetése a (középvízi) mederből kilépő árvíz és a jég levezetése.

A nagyvízi mederben építményt elhelyezni az érintett folyószakasz mederkezelőjének, vagyis az érintett vízügyi igazgatóság hozzájárulásával lehet.

A nagyvízi mederben fekvő ingatlan tulajdonosa és használója a nagyvízi mederben mezőgazdasági művelést, erdőgazdálkodást vagy más tevékenységet kizárólag saját felelősségére, az árvizek levezetésének akadályozása nélkül, a mederkezelő vízügyi igazgatóság előírásainak megtartásával folytathat.

A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadóvizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendje és tartalmára vonatkozó szabályokról a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet intézkedik.

A nagyvízi mederkezelési tervdokumentációk – a numerikus hidrodinamikai modellezésre támaszkodva – rögzítik a nagyvízi meder kiterjedését, valamint kijelölik a jellemző árvízi levezető sávokat. Ezek a levezető zónák eltérő mértékben vesznek részt az árvíz és a jég levezetésében.

Szakmai szempontok alapján a nagyvízi meder 4 levezetési zónára tagolható:

1. Elsődleges levezető sáv: a nagyvízi meder azon része, ahol az árvízi vízhozamok és a jég a legkedvezőbb áramlási viszonyok mellett vonulnak le. Jellemzően a középvízi meder és parti sáv tartozik ide.
2. Másodlagos levezető sáv: jelentősen részt vesz az árvizek levezetésében. Jellemzően az elsődleges sáv menti területek és a mélyfekvésű, növényzettel kevésbé benőtt hullámtéri területek tartoznak ide.
3. Átmeneti levezető sáv: az árvizek által időszakosan elöntött területrész, amely a másodlagos levezető sávnál kisebb mértékben vesz részt az árvíz levezetésében.
4. Áramlási holttér: az a hullámtéri területrész, ahol nincs vagy elenyésző az áramlás, de mint tározó térfogat szerepe van az árvizek levonulásában.

Az egyes zónákra vonatkozó építési előírásokat a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 6.§-a és a 3. sz. melléklete részletezi.

A nagyvízi mederkezelési tervdokumentációk tartalmazzák az adott mederszakasz árvízlevezető képességének megőrzéséhez és javításához szükséges előírásokat és beavatkozásokat is.

Nagyvízi mederkezelési tervdokumentációk

A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén az alábbi táblázatban felsorolt nagyvízi mederkezelési tervdokumentációk állnak rendelkezésre. Ezeket a dokumentációkat az Országos Vízügyi Főigazgatóság 2016-ban jóváhagyta.

További információ kérhető a titkarsag[kukac]fetivizig.hu e-mail címen.