Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

Árvízvédelmi fejlesztések a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén 1997-től napjainkig

A Felső-Tisza és mellékfolyóinak vízjárását szinte teljes mértékben az országhatáron túli, hegy- és dombvidéki vízgyűjtők földrajzi, meteorológiai sajátosságai határozzák meg, amely miatt az árvízvédekezésre való felkészülés időelőnye rendkívül rövid. A kialakult árhullámok a csapadékhullástól számított 12-36 órán belül az országhatár térségébe érnek. Tivadarnál 2001-ben az áradás mértéke a 11 métert is elérte két nap alatt. A Tisza és a Szamos árvízi vízhozamai jelentős víztömeget képviselnek, külön-külön is megközelíthetik, illetve meghaladhatják a 4000 m³/s-ot.

A Felső-tiszai árvízvédelmi rendszer átfogó felülvizsgálatára az 1993. és 1995. évi karácsonyi rendkívüli árhullámokat követően, 1996-ban került sor. Az elkészült tanulmány az igazgatóság akkori kezelésében lévő 541 km elsőrendű árvízvédelmi töltésből 130 km sürgős, további 130 km középtávú fejlesztését irányozta elő. Ez alapján 1997-ben indult el a „Felső-Tisza-vidéki árvízvédelmi rendszer fejlesztése” beruházási program, amely nem csupán az árvízvédelmi töltések fejlesztésével, hanem – a teljes árvízvédelmi rendszert egy egységként kezelve – minden olyan fejlesztéssel foglalkozott, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az árvízi károk kivédéséhez. Ezek a következők:

• árvízvédelmi töltések építése,
• töltésközeli kanyarokban folyószabályozási művek építése,
• műtárgyak építése, rekonstrukciója,
• védelmi központok, gátőrházak és raktárak korszerűsítése,
• az észlelőhálózat és az előrejelző rendszer fejlesztése,
• a hírközlési és adattovábbító rendszer fejlesztése,
• eszközfejlesztés (védelmi eszközök, anyagok, fenntartó gépek).

A beruházási program keretében megvalósult fejlesztések 1997-2006 között:

• A beruházás döntő hányadát az árvízvédelmi töltések fejlesztése (magasítása és szélesítése) tette ki. Megfelelő méretűre épültek ki a Tisza leghevesebb vízjárású hazai szakaszának védtöltései, a bal parton Tiszabecs és Olcsvaapáti között és a jobb parton Tarpa és Vásárosnamény-Gergelyiugornya között. Ezzel az országhatártól Vásárosnaményig mindkét parton elkészült a töltésfejlesztés.
• 2004-re ért véget a Szamos védvonalainak 1970-ben kezdődött erősítése. A Túr folyó és a Palád-patak azon töltésszakaszai, amelyeken 2001-ben az árvíz átbukott, illetve töltésszakadás következett be erősítésre kerültek. A beruházás részeként 95,8 km hosszban valósult meg töltésfejlesztés, de további 34,2 km került a sürgősen kiépítendők sorába.
• A fejlesztett töltésszakaszok koronáján – a fenntartási és védekezési feladatok ellátásának megkönnyítése érdekében – 2006-ig összesen 83,1 km hosszban készült szilárd burkolat, amely csatlakozik az országos kerékpárút hálózathoz is.
• Árvízvédelmi szempontból jelentős a hangsúly a folyógazdálkodási kérdéseken is. Legnagyobb veszélyt az árvízvédelmi töltés közelében lévő folyókanyarulatok jelentik. 1998-2006 között 18 kanyar rendezésére került sor.
• Az árvízvédelmi töltésekben lévő 193 db műtárgy jó állapotban tartása és megfelelő működtetése védelmi szempontból alapvető fontosságú. A fejlesztések eredményeképpen készült el a nagyecsedi, tiszaszalkai és a nagyari műtárgy teljeskörű rekonstrukciója, valamint a tiszakóródi zsilip átépítése.
• A kor igényének megfelelően Tarpán, Tivadarban és Nagyarban új gátőrtelepek épültek, valamint Kisarban és Tiszaszalkán két védelmi központ építésére is sor került.
• Az Igazgatóság működési területén 33 automata vízrajzi és hidrometeorológiai távmérő állomás létesült. A Magyar Köztársaság anyagi támogatásával Kárpátalján, ukrán területen 15 db, az Európai Unió támogatásával 35 db automata mérőállomás épült meg. Az ukrán és a magyar fejlesztések és a rendszerek összekapcsolása eredményeképpen ezzel már 68 db állomás biztosította az előrejelzések készítéséhez szükséges adatokat.
• Az igazgatóságon árvízvédelmi előrejelző és riasztó központ kialakítása történt meg, amelynek adatai nyilvánosan elérhetők az igazgatóság honlapján.
• A pályázati lehetőségek kihasználásával a Túr és a Kraszna folyók határszelvényében, árvízvédelmi és vízgazdálkodási alapadatokat szolgáltató ultrahangos vízhozammérő helyek megépítése történt meg.
• A védekezési anyagok és eszközök tárolására regionális árvízvédelmi raktár épült Vásárosnaményban.
• A 2001. március 6-án Tarpa térségében bekövetkezett töltésszakadás lokalizációs tapasztalatait feldolgozva közös és összehangolt lokalizációs terv készült a magyar és ukrán területeket magába foglaló Beregi öblözetre.
• A felső-tiszai árvízi előrejelzésben nagy szerepet játszó napkori meteorológiai radar korszerűsítése 2003-ban megvalósult.

A „Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése” keretében végzett munkák 2006-2010 között:

A Tisza-völgy, benne az 1997-ben megkezdett Felső-Tiszai árvízvédelmi rendszer fejlesztése, a „Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése” (VTT) program keretében folytatódik tovább. A VTT a Tisza völgy árvízvédelmi biztonságának növelését egyértelműen az árvízszintek csökkentésében határozta meg. A rendkívüli árvizek károkozás nélküli levezetésére a legalkalmasabb megoldás a nagyvízi meder rendezése és a hazai ártéren megvalósítható tározásos árapasztó-rendszer.

• A VTT program keretében 2006-ban a Tisza jobb parti töltésének 4,75 km-es szakasza épült ki Tiszakerecseny és Mátyus között.
• A tivadari híd környékén a nagyvízi meder szűkülete miatt jelentős árvízszint emelkedés alakult ki. A hullámtér szélessége az adottságok következtében csak harmada a szűkület feletti és alatti szakaszhoz képest. Az árvízszint csökkentésére irányuló beavatkozások közül 2005-ben a hullámtéri 1-1,5 m-es feltöltődés eltávolítása valósult meg a híd környezetében, amelynek kedvező hatását a már 2006 tavaszán levonult árvíz is egyértelműen igazolta. A töltés védelme érdekében Tisza bal partján lévő partbiztosítás megerősítése is megtörtént.
• A Tiszanagyfalu-rakamazi Nagy-Morotván az egyre gyorsuló eutrofizálódási folyamat megakadályozására mederkotrási munkák készültek el. A hidromechanizációs mederkotrás 3450 m hosszban átlag 35 m szélességben történt, 240 ezer m³ iszap eltávolításra került sor.
• A Lónyay-főcsatornán Gávavencsellő térségében a tiszai árvizek kizárására torkolati műtárgy (árvízkapu) épült meg 2007-re, amely 11 település árvízi biztonságának megteremtésére végleges megoldást nyújt. Az árvizek kizárásával okafogyottá vált a főcsatorna töltéseinek rekonstrukciója közel 100 km hosszban.

Árvízvédelmi fejlesztések Európai Uniós források felhasználásával 2010-től napjainkig:

Beregi árvízvédelmi töltések komplex fejlesztése Vásárosnamény és Lónya között

A projekt kiviteli munkái a KEOP keretein belül valósultak meg 2012-ig. A térség egyik legnagyobb vízügyi beruházásának keretében közel 28 kilométer hosszú töltés előírás szerinti kiépítésére került sor Vásárosnamény és Lónya között. Így az az eredeti állapothoz képest átlagosan kétszer szélesebb és 1 méterrel magasabb lett. A beruházás keretében Tiszakerecsenyben és Lónyán új gátőrházak épültek. A tiszaadonyi, lónyai és szalókai szakaszokon sor került a töltést veszélyesen megközelítő folyószakaszok partvédelmi rekonstrukciójára is. A vízrajzi monitoring rendszer fejlesztésének részeként a lónyai vízmérce és a vásárosnaményi vízrajzi törzsállomás átépítése is megtörtént.

Árvízvédelmi információs rendszer fejlesztése a Felső-Tisza vízgyűjtőjén és a Közös magyar- ukrán távmérő rendszer továbbfejlesztése a vízgyűjtő szintű árvízmegelőzés érdekében

A két projektek keretében a Felső-tiszai árvízi előrejelző és riasztóközpont és a Magyar-Ukrán közös távmérőrendszer korszerűsítése és fejlesztése történt meg. A Tiszán Tiszabecs, a Szamoson Csenger térségében, a határszelvényekben, komplex monitoring állomások épültek ki, így folyamatos képet kapunk a Tiszán és a Szamoson érkező vizek mennyiségéről és fontosabb minőségi paramétereiről. A projektek végrehajtását az Országos Vízügyi Főigazgatóság koordinálta, amelyek megvalósítása 2012-ben megtörtént. Azóta már több projektben is lehetőség nyílt a felső-tiszai árvízi előrejelző rendszer és a Magyar-Ukrán közös távmérőrendszer korszerűsítésére, fejlesztésére.

Szamos mentén vízen és kétkeréken

Az ERFA alapú Közép-Európa Transznacionális Program keretein belül 40 km hosszban töltéskorona burkolat építése történt meg 2013-ban a Szamos folyó mentén, Szatmárnémeti (Románia) és Fehérgyarmat között. A beruházás egyszerre segíti a fenntartási és védekezési feladatok ellátását, valamint a két ország kerékpáros turizmusának összekapcsolódását és Románia Schengeni övezetbe történő belépése után a határon átnyúló kapcsolatok erősítését.

Fenntartható árvízkezelési stratégiák a határokon átnyúló vízgyűjtő területeken

A projektben a Szamos folyó vízgyűjtő területén található Magyar és Román Vízügyi Igazgatóságok az INTERREG IV/C pályázat keretében a Szamos folyó meghatározott területeire árvízi kockázatkezelési tervet készítettek el közösen 2013-ban, amely jó alapot teremtett a közös monitoring rendszer létrehozására is.

Szamos-Kraszna közi árapasztó tározó

Az EU-s nagyprojektek keretében 2014-ben fejeződött be a Szamos-Kraszna közi tározó kiépítése. A tározó 51,1 km² tározófelülettel, átlagosan 2,47 m vízmélységgel 126 millió m³ vizet képes a Szamos folyón érkező rendkívüli árhullámokból visszatartani. A tározó célja a Szamos árvízszintjének csökkentése, illetve árhullámának visszatartásával a Tisza vízszintjének csökkentése a Szamos torkolata alatti szakaszon. Mértékadó árvízszint levonulásakor a Szamoson kb. 60-80 cm, a Tiszán Vásárosnaménynál kb. 30-40 cm apasztó hatás érhető el feltöltésével.

Töltéskorona burkolat tervezése és kivitelezése a Túr-Palád-Batár töltésen Túrterebestől Magosligetig

A Román partnerünkkel a további fejlesztések megalapozása érdekében közös pályázatot nyújtottunk be, amelynek keretében 2015-re 22,6 km hosszban épült koronaburkolat a Túr-Palád-Batár töltésein.

Beregi Komplex Árapasztási és Ártér-revitalizációs Fejlesztés

2015-re a Környezeti Energia Operatív Program (KEOP) keretein belül valósult meg a Beregi tározó kiépítése. A projekt célja egy tiszai árapasztó és a hozzá kapcsolódó létesítmények építése volt, amelynek keretében megépült egy 58 millió m³ befogadóképességű létesítményegyüttes. Mértékadó árvízszint levonulásakor kb. 40-50 cm apasztó hatás érhető el feltöltésével. A megépült komplexum részt vesz a mezőgazdasági és a természetvédelmi vízgazdálkodás lehetőségeinek kihasználásában, valamint a megújult belvízelvezető csatornákkal a vízpótlás lehetősége is biztosított.

Közös magyar-ukrán komplex síkvidéki árapasztási és ártérrevitalizációs fejlesztési program előkészítése a Felső-Tisza Visk- Vásárosnamény közötti szakaszára

A további fejlesztések érdekében nyújtottunk be pályázatot az ENPI CBC Program keretében, amely során olyan árapasztó rendszer megtervezése volt a cél, amely kezelni tudja a jövőben várhatóan magasabb szinten és nagyobb intenzitással levonuló árhullámokat. Általános célkitűzés volt, hogy a tanulmányban megtervezendő létesítmények együttesen és összehangolt módon jelentős mértékű árvízszintcsökkentést valósítsanak meg, a Tisza Visk-Vásárosnamény közötti szakaszán. A projektben a Tisza-Szamos-Túr közi öblözetben lehetséges árapasztó tározók vázlatterve készült el 2015-re.

Árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése Felső-Tisza, Tivadari híd feletti szakasza

A 2019-ben befejeződött projektben a Tisza bal parti töltés a Túr torkolatától a tiszabecsi határátkelőig húzódó 16,1 km-es szakaszának, valamint a Batár bal parti töltés Tiszabecstől Magosligetig tartó 6,1 km-es szakaszának MÁSZ+1 m szintre történő kiépítése, valamint a töltésekben meglévő öt zsilip átépítése történt meg. A projekt tartalmazta négy tiszai partvédelmi mű rekonstrukcióját, a tiszabecsi és az uszkai gátőrház korszerűsítését, valamint 30 fm kulissza építését a határátkelőnél.

Árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése a Felső-Tiszán, Tivadari híd környezete

2019-ben befejeződött a tivadari szűkületben a Tisza két partján 9,6 km elsőrendű tiszai töltés kiépítése a MÁSZ+1 m szintre. Kisar külterületén a töltés új nyomvonalra került áthelyezésre, ezzel jelentősen növelve a hullámtér szélességét és kedvezőbbé téve az áramlási viszonyokat. Kisar és Tivadar belterületén - összesen 786 méteren - a töltésen mobilgát rendszer épült, mert a töltés mellett rendelkezésre álló hely nem tette lehetővé a földmű fizikai méretének növelését. A projekt tartalmazta négy tiszai partvédelmi mű megújítását, a mobilfal elemek tárolásához Kisarban egy 200 m²-es árvízvédelmi raktár építését, valamint a kisari és tivadari gátőrházak korszerűsítését.

Védképesség helyreállítása az I. rendű árvízvédelmi fővédvonalakon

2018-ban a Kraszna jobb parti töltés 19+220-21+076 tkm, 22+700-24+000 tkm és a 36+700-38+000 tkm közötti szakaszain szivárgást gátló résfal épült meg. A résfalazási munkák a védképesség javítása érdekében összesen 4,40 km hosszon a töltéskoronától induló 12,0 m mélységű, 40 cm szélességű helyben kevert önszilárduló résfal került beépítésre. A Tisza balparti töltés Dombrád-Győröcske közötti 26 km-es szakasz 2019. évi megépítése után, 2020. év végén befejeződött Tiszatelek és Dombrád települések közötti 11,2 km zúzottkő koronaburkolat építése is. Ezzel elértük, hogy a Tisza bal parti árvízvédelmi töltés Gávavencsellő és Zsurk települések közötti szakaszán közel 72 km egybefüggő szilárd (aszfalt vagy zúzottkő) burkolat biztosítja az árvízvédekezési és a töltésfenntartási munkák végzését, valamint a kerékpározás lehetőségét is.

A határtérség ár- és belvízvédelmi biztonságának növelése közös beavatkozásokkal a Tisza és a Túr folyók találkozásánál - SAFETISZA

Az ukrán Tiszai Vízgyűjtő-gazdálkodási Igazgatósággal közös projektben magyar területen megépült a sonkádi árvízvédelmi központ infokommunikációs fejlesztése (mikrohullámú átjátszó torony), befejeződött Nagyhódos térségében a Túr jobb parti töltésén aszfaltburkolat építése 5,6 km hosszban, valamint 6,7 km főművi csatorna rekonstrukciója és 9 műtárgy (áteresz, zsilip) építése a Tisza-Túrközi belvízrendszerben. Ukrán területen Tekeháza és Tiszahetény közötti Tisza bal parti töltés 9,56 km hosszban történő fejlesztése, árvízvédelmi központ építése és eszközbeszerzés valósult meg 2014-2020 között.

VTT Felső-Tisza árvízvédelmi rendszerének kiépítése Tisza-Túr tározó

A KEHOP keretében a Tisza bal partján a Palád-csécsei öblözetben egy 42 millió m³ befogadó képességű árvízcsúcs-csökkentő tározó épült meg 2022-ben, amely lehetőséget nyújt majd a Tisza nagy árvizeinek apasztására, ezzel a fővédvonal túlterhelésének elkerülésére. Mértékadó árvízszint levonulásakor akár 50 cm apasztó hatás érhető el feltöltésével. A projekt tartalmazta a belvízrendszerhez tartozó vízkormányzó műtárgyak, csatornák rekonstrukcióját, vízkivételi szivattyútelep, gátőrház, napelempark építését, valamint a Túr jobb parti árvízvédelmi szakasz alsó 7 km töltésének kiépítését is.

Komplex árvízkontrol stratégia kidolgozása a Felső-Tisza vízgyűjtő területén - DIKEINSPECT

2023 év végére a Tisza balparti töltés Záhony és Gávavencsellő közötti szakaszán, a Szamos-Túr közi zárógát megrongálódott szakaszán, valamint ukrán területen a Badaló és Mezővári közötti Tisza jobbparti, illetve Tiszaújlak-Tiszabökény közötti Tisza balparti töltésszakaszokon (összesen 61 km hosszon) - a legkorszerűbb geofizikai és talajmechanikai vizsgálatokkal és talajmechanikai modellezéssel megtörtént a gyenge védképességű töltésszakaszok beazonosítása. Hidrodinamikai árvízi elöntési modellek eredményeinek felhasználásával olyan cselekvési terv került kidolgozása, amely feltárja az árvízvédelmi töltések védképesség-javításának, ezzel az árvíz megelőzésének lehetőségeit az érintett védvonalakra vonatkozóan. A projekt vezetőpartnere a Miskolci Egyetem (Magyarország) volt, a projektben partnerként részt vett a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Magyarország), a Tiszai Vízgyűjtő-gazdálkodási Igazgatóság (Ukrajna), Máramaros Megyei Tanács (Románia), Zöld Völgy Egyesület (Románia) és a Kassai Műszaki Egyetem (Szlovákia).

Árvízi biztonság növelése a FETIVIZIG területén

Összhangban a magyar-ukrán közös árvízvédelmi fejlesztési program tartalmával, valamint a Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése program magyar célkitűzéseivel a projekt hozzájárult a Felső-Tisza és mellékfolyói árvizeinek megelőzéséhez, az árvízi biztonság növeléséhez. A projekt elemei között szerepelt a Batár bal parti töltés 6+140-6+725 tkm szelvények közötti szakaszának MÁSZ+1,0 m-es koronaszintre történő kiépítése, valamint a Magosligeti zsilip átépítése. A projekt továbbá tartalmazta a Kraszna bal part 0+150-4+845 tkm szelvények és Kraszna jobb part 0+355-17+027 tkm szelvények közötti szakasz fejlesztését és koronaburkolat kiépítését, amely 2023-ban valósult meg.

Előkészített fejlesztések:

Túr jobb- és bal parti torkolati szakaszának kiépítése, Felső-Tisza Gulács feletti szakasza árvízvédelmi fejlesztésének befejezése

A KEHOP lehetőségeit kihasználva az OVF és a FETIVIZIG alkotta konzorcium koordinálta a projekt megvalósulását, amely a tárgyi fejlesztés előkészítési fázisát foglalta magában. Összesen 39,668 km töltés fejlesztésére irányuló ajánlati (tender) tervek készültek el a Tisza jobb partján Gulács felett, a bal parton Nagyar és a Túr torkolata között, valamint a Túr jobb és bal parti torkolati szakaszán. Az árvízvédelmi rendszer fejlesztéséhez társulva három helyszínen van előirányozva gátőrházakat érintő beruházás, amelynek keretében megújul és korszerűsödik a tarpai és a nagyari gátőrház, valamint Sonkádon, a Túr bal parti töltésénél egy új gátőrtelep és gépjavító műhely létesül. Az előkészített fejlesztés megvalósulása esetén a védvonalon jelenleg fennálló 1,2 – 2,0 méter magassági hiány megszűnik és szilárd koronaburkolat kerül kialakításra. Az előkészített fejlesztés árvízvédelmi töltésben található zsilipek és vízrajzi állomások átépítését is tartalmazza. Átépítésre kerül a Nagyari Túr-ág vízszintszabályozó funkciót is ellátó Petőfi zsilip, valamint az Öreg-Túr ökológiai vízellátásában kulcsszerepet betöltő Sonkádi osztózsilip is.

Első ütemben a Tisza jobb és bal parti töltésfejlesztés kivitelezése kezdődhet meg a KEHOP + program keretében.

Az utóbbi 10 évben közel 100 milliárd Ft értékű beruházás valósult meg a FETIVIZIG kezelésében lévő védműveken, amelyek meghatározó mértékben növelték térségünk biztonságát és javították a vízgazdálkodás feltételeit.

Összeállította: Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály