| Sorszám: | 125 |
| Támogató szervezet: | KEHOP-1.3.0-15 - Fenntartható vízgazdálkodás infrastrukturális feltételeinek javítása Innovációs és Technológiai Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programok Irányító Hatósága |
| Pályázat címe: | Belvízcsatornák fejlesztése és rekonstrukciója (KEHOP-1.3.0-15-2016-00010) |
| Projekt azonosító szám: | KEHOP-1.3.0-15-2016-00010 |
| Kedvezményzett neve: | Országos Vízügyi Főigazgatóság |
| Projektmenedzser: | Schreiner Viktória (OVF projektvezető) |
| Kapcsolattartó/k: | Kató Sándor (FETIVIZIG projektmenedzser) |
| Partnerek: | OVF (kedvezményezett - konzorcium vezető) ÉDUVIZIG (konzorciumi partner 1) ADUVIZIG (konzorciumi partner 2) NYUDUVIZIG (konzorciumi partner 3) FETIVIZIG (konzorciumi partner 4) ÉMVIZIG (konzorciumi partner 5) TIVIZIG (konzorciumi partner 6) KÖTIVIZIG (konzorciumi partner 7) ATIVIZIG (konzorciumi partner 8) |
| Projekt jellege: | önálló |
| Beadási határidő: | 2017.11.16 |
| Státusz: | Megvalósult |
| Projekt költségei | |
| Önerő : | 0% ( 0 eFt) |
| Szerződött támogatás összege: | 6 002 175 eFt |
| Támogatás mértéke %: | 100% |
| A támogatás felhasználás évei: | 2016-2019 |
| Összesen : | 6 002 175 eFt |
| Projekt kezdete: | 2018. 08. 15. |
| Projekt befejezése: | 2023. 03. 31. |
| Projekt tartalmának bemutatása: | |
A pályázatra vonatkozó KEHOP-1.4.0/2015 kódszámú pályázati felhívás 2015. október 6-án került meghirdetésre. A pályázat az OVF és számos VIZIG konzorciumában került benyújtásra, a támogatói döntés 2016. március 24-én született meg. A fejlesztés szükségessége, megvalósítandó műszaki tartalom: Magyarország területének 45%-át, művelt területének 60%-at, több mint 4 millió hektárt veszélyeztet a belvízi elöntés. Hazai szinten a települések 40%-a erősen veszélyeztetett a vizek kártételeitől. Ez a veszélyeztetettségi mérték ma a legnagyobb Európában. A belvízvédelmi rendszernek meghatározó elemei a csatornák. 20 éve a fajlagos levezetőképesség országos átlagban 27,2 l/s/km2 volt (ez az érték átlagosan 10 évenként előforduló belvizek 15 nap alatti levezetésére adott lehetőséget) – mára ez az érték jelentősen lecsökkent, a csatornák feliszapolódtak. Magyarország 50 ezer km-es csatornarendszerének több mint felét a vízügyi igazgatóságok kezelik. A szokásos évi fenntartás mellett a medrek átfogó rekonstrukciós munkáit átlagosan 10-15 évenként kellene elvégezni. A rekonstrukciós munkák magukban foglalják a meder kotrását, iszapolását, az eredeti vízszállítóképesség helyreállítását, a rézsűk, burkolatok rendezését, a kapcsolódó műtárgyak javítását - átépítését. A klimaváltozás hatására mind gyakoribb a szélsőséges időjárás, a belvízrendszerekkel kapcsolatosan egyre nagyobb az elvárás a vízvisszatartás növelésére, hogy a túl sok csapadék idején be lehessen tározni a vizet az aszályos időszakra. A vízvisszatartás révén javul az érintett terület vízháztartása. Vízszintszabályozó műtárgyak építésével, illetve rekonstrukciójával biztosítható egy-egy kialakuló belvízhullám szabályozott levezetése, az alsóbb mederszakaszok és területek vízterhelésének csökkentése. Az így átalakuló vízrendszer, kiegészítve a kifejezetten medertározást szolgáló további tiltókkal és zsilipekkel, megteremti a vízmegőrzés lehetőségét. A medertározás a talajvizek megtámasztásával, a nyílt vízfelületek párologtatásával a terület természetes vízkészletének helyi hasznosulását szolgálja. A belvízrendszereink részét képezik az állandó síkvidéki tározók, melyeknek a jelentősége - elsősorban a vízhasznosítás révén- egyre nagyobb lehet a jövőben. A rehabilitációs munkák során kiemelt figyelmet kell kapniuk a természetvédelmi kitűzéseknek és a többfunkciós létesítményeknek. A projekt célja: A projekt célkitűzése a Víz Keretirányelv előírásainak megfelelően a jó állapot, ill. a jó ökológiai állapot elérése, a biodiverzitás növelése, a degradált állapotok megszüntetése a meglévő vízpótlás és vízelvezető rendszer elemeinek fejlesztésével és rekonstrukciójával, valamint új vízpótló útvonalak létesítésével. A vízrendszerek természetes folyásirányának visszaállítása, megfelelő minőségű és mennyiségű vízpótlás biztosítása szintén a vizek jó állapotának elérését szolgálja. A vízelvezető rendszer elemeinek fejlesztésével, rekonstrukciójával és a tározási feltételek megteremtésével csökkenthető a belvízi kockázat, mely az ÁKK célkitűzése. A öntözés-fejlesztési célkitűzések jó vízminőségű vízpótlása csak a rehabilitált vízterekben valósítható meg eredményesen és hatékonyan. A VGT-ben megfogalmazott felszín alatti vízkészletek védelme a folyók vízkészletére alapozott felszíni vízkészletek igénybevételével valósítható meg. A fejlesztések céljai összhangban vannak a fent ismertetett igényekkel és hozzájárulnak a KEHOP 1. prioritási tengely célkitűzéseinek megvalósításához. A projekt célja és várható eredménye egyértelműen kapcsolódik a legfontosabb Uniós irányelvekhez, mint a Víz Keretirányelv (2000/60/EK), az Árvízi Irányelv (2007/60/EK). Emellett kapcsolódik a hazai stratégiák célkitűzéseihez, mint a Kvassay Jenő Terv, (Második) Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (2014-2025, kitekintés 2050-ig), Nemzeti Környezetvédelmi Program, Nemzeti Vidékstratégia, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, tekintettel arra, hogy a projekt megvalósítása javítja a szélsőséges hidrológiai és vízjárási helyzetekhez történő alkalmazkodást. A projekt során megvalósuló projektelemek a következők: ÉDUVIZIG: Kepés-Lesvári főcsatorna rekonstrukciója A Kepés-Lesvári főcsatorna teljes hossza 30 493 fm. A meder szakaszonként eltérő mértékben iszapolódott fel. A meder rekonstrukció során visszaállításra kerülnek az eredeti mederméretek, és a nem megfelelő műtárgyak átépítésével a csatorna meghatározott mértékadó vízszállító képessége helyreáll. ADUVIZIG: Bácsborsódi tározó funkcióbővítése A Bácsbokodi-Kígyós csatorna 9+830 cskm szelvényében – Bácsborsód közigazgatási területén – völgyzárógátas vésztározó épült, amely biztosítja, hogy a határszelvényben a mértékadó vízhozam ne lépje túl a nemzetközi megállapodásban rögzített értéket és a csatorna mentén ne okozzon elöntést. A völgyzárógát elkészült, de jelenlegi állapotában a tározó csak III. fokú belvízvédelmi készültség esetén helyezhető üzembe, vízvisszatartás csak ideiglenes jelleggel történhet. A térség vízháztartása szempontjából szükséges, hogy a jelenlegi vésztározót állandó jellegű, több funkciós tározóvá alakítsuk át. Így a tározó az árhullám csökkentése mellett öntözési, illetve szabadidős célokat is szolgálna. NYUDUVIZIG: Kis-Zala öblözet szakaszolása és a Kis-Balaton Belvízvédelmi Rendszer biztonságtechnikai fejlesztése A Kis-Zala öblözet a Kis-Balaton Belvízvédelmi Rendszer (továbbiakban KBVR), azon belül is a Zala bal parti belvízvédelmi szakasz része. A Kis-Zala öblözet É-D-i fekvése és kis esése következtében rendkívül lassú az összegyülekezési idő, így oxigén utánpótlás hiányában a belvíz az átemeléshez közel, szinte lápi tulajdonságokat mutat. Az öblözet szakaszolással megfelezésre kerülne az összegyülekezési idő, így a vízminőség is javulna. A megfigyelőrendszer kiépítése projektelem a teljes KBVR-t érinti, mivel mind a kilenc szivattyútelepen szükségesek a fejlesztések. FETIVIZIG: Harangodi tározó és a Kállai-főfolyás rehabilitációja A Kállai-főfolyás völgye a Nyíri (46. sz.) belvízrendszer területén található. A vízgyűjtő terület nagysága 435 km2. A Kállai-főfolyás 21+200-24+000 szelvényei közötti völgyben épült ki a 216,5 km2 vízgyűjtő területű Harangodi-tározó 1979-ben. Az elsődleges feladata a belvízvisszatartás, azonban a főfolyás alsó szakaszára és a Lónyay-főcsatornára árvízcsökkentő hatással is van. A tározó ezen kívül mezőgazdasági vízhasznosítási célokat, tovább halászati és jóléti célokat szolgál. A belvizes időszakokról elmondható, hogy a mélyebb fekvésű területeken a vízborítások gyorsan növekednek. A csatorna vízszintjének emelkedése miatt szükségessé válik a zsilipekkel való folyamatos vízkormányzás és a Harangodi-tározóban a belvíztározás. A tározó működtetésével (belvízcsúcs-csökkentéssel) azaz vízvisszatartással a belvízöblözetből lefolyó vízmennyiség jól szabályozható és biztonságosabban levezethető. Az elmúlt években a rendelkezésre álló szűk pénzügyi források miatt a főfolyás és a tározó állapota leromlott, ezért szükséges egy nagyobb lélegzetvételű rekonstrukció. A projekt során megvalósuló munkáknak köszönhetően csökkennek a fenntartási és védekezési költségek, valamint a vizek ökológiai állapotát javító beavatkozások is lesznek. ÉMVIZIG: Hejő-főcsatorna rekonstrukciója A Hejő-főcsatorna a Tisza árvízvédelmi töltés és a Hejő-Szarda-övcsatorna között kiépített 23,6 km hosszú belvízcsatorna, melynek hullámtéri szakasza 2,1 km hosszú. A meder az elmúlt években gyorsuló tempóban eutrofizálódott, náddal, úszó és lebegő hínárral benőtt, ami a nagytömegű víz levezetését akadályozza, lelassítja, ezért vált fontossá a mederrekonstrukció mielőbbi elvégzése. A meder vízszállító képességének visszaállítása, a nem megfelelő méretű műtárgyak átépítése feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a főcsatorna által összegyűjtött belvíz akadálytalanul lejuthasson a torkolatnál levő Hejőkürti szivattyútelepre. A szivattyús átemeléssel biztosítható belvíz, esetleg egyidejű árvíz idején a mezőgazdasági területekről és a belterületekről a belvíz minél rövidebb idő alatti levezetése. TIVIZIG: Belvízvédelmi művek rekonstrukciója A TIVIZIG kezelésben lévő belvízcsatornák rekonstrukciója során cél a legkritikusabb csatornaszakaszok vízfolyási akadályainak elhárításával, feliszapolódott szakaszok megszüntetésével a belvízlevezető képesség helyreállítása. Ezt a vízjogi üzemeltetési engedélyben rögzített műszaki paramétereknek, nyilvántartási adatoknak megfelelő jellemzők (fenékszélesség, fenékszint, rézsűhajlás, fenntartó sáv kialakítása) helyreállításával lehet elérni. KÖTIVIZIG: Villogó belvízcsatorna mederfejlesztés és rekonstrukció A Villogó belvízcsatorna a 061 b Villogó öblözet főcsatornája. Hossza 37,47 km, ebből kettős működésű a 0+000-18+200 szakasza. A jelentős belvíz elvezetési funkció mellett az Nk III öntözőfürt vízszétosztásában tölt be fontos szerepet. Szántóföldi, halastavi és rizstelepi vízellátási funkciója mellett befogadja Kunhegyes város K-i városrész, továbbá Tomajmonostora település belterületi csapadékvizét is. A főcsatorna torkolatában épített 12,0 m3/s kapacitású Villogó szivattyútelepen keresztül lehet a belvizet a Hortobágy-Berettyó főcsatornába emelni, a gravitációs vízelvezetés lehetősége gyakran korlátozott a Hortobágy-Berettyó magas vízállása miatt. A főcsatorna medre helyenként feliszapolódott, műtárgyainak állapota nem megfelelő a biztonságos üzemeltetés érdekében. A csatorna 5+578 szelvényben lévő Dombszigeti műtárgy az öntözővíz visszatartás mellett a belvíz medertározását, a torkolati Villogó szivattyútelep leterhelésének csökkentését is végezné, a műtárgy vízzárósági problémák miatt azonban nem alkalmas üzemszerű vízszinttartásra. KÖTIVIZIG: Örvényabádi belvízrendszer csatornáinak mederfejlesztése és műtárgyainak komplex rekonstrukciója Jelenleg az 059. sz. Örvényabádi belvízrendszer belvízcsatornái 6 település csapadékvizeinek befogadói, ezen kívül a művelt területeken összegyülekezett felesleges vizeket juttatják a Tisza II. tározóba, mint főbefogadóba. Az Örvényabádi belvízrendszer főbefogadója a Tisza II. tározó, a duzzasztott vízszint miatt a főművek csak szivattyúsan mentesíthetők, ezért alapvető fontosságú a szivattyútelepek üzembiztonsága. Az előzőeken túl a belvízrendszerben több halastó is található, melyek lecsapoló/használt vizei is rendszer csatornáin keresztül jutnak a befogadóba. A Nagyfoki I. belvízcsatorna kis esésű csatorna, melyen a vízfelszínesés növelése céljából egy esésnövelő szivattyútelep létesült, a további biztonságos üzemelés érdekében a szivattyútelep fejlesztése szükséges. Hasonlóan a Zsila szivattyútelephez, ill. Nagyfoki I. belvízcsatornához hasonlóan a Nagyfoki II. csatornán is szükségessé válhat a vízfelszínesés növelése, melyre a jelenlegi Körtvélyesi szivattyúállás nem alkalmas, ezért ennek rekonstrukciója szükséges. Rekonstrukció szükséges továbbá a Tiszaderzsi szivattyútelepen is. Az öblözet mentesítése érdekében helyre kell állítani a Görcsösfoki szivattyúállást, melyen keresztül a belvíz a Cserőközi Holt-Tiszába emelhető, ezzel mentesítve a Nagyfoki II. csatorna torkolati szakaszát, ill. tehermentesíthető a jelentősen leterhelt Érfűi szivattyútelep. ATIVIZIG: Hódmezővásárhely térségi vízrendszer komplex rekonstrukciója I. ütem Az érintett terület az ATIVIZIG működési területén a 11.06. sz. Belvízvédelmi szakasz, valamint a Hódmezővásárhelyi Szakaszmérnökség működési területén helyezkedik el és részét képezi a III. sz. Belvízvédelmi Körzet területének. A szakasz a Tisza bal partja és a Maros jobb partja által bezárt Tisza-Marosszögben helyezkedik el. A vízrendszer vízkormányzó műtárgyainak rekonstrukciójával, ill. újak megépülésével a vízpótlás hatékony megvalósítását (mentett oldali holtág vízhiányos időben történő vízpótlása), ill. a vizek visszatartását, kormányzását is biztosíthatjuk a térségben. Az őrtelep és a szivattyútelepi kiszolgáló létesítmények szennyvízének tisztításával a felszín alatti vizek jó állapotának elérését segíthetjük. |
|
125.Belvízcsatornák fejlesztése és rekonstrukciója (KEHOP-1.3.0-15-2016-00010)
2025. 10. 20.