A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság a 2025. évi Víz Világnapi rendezvényének fókuszába a világnap témáját, a „gleccservédelmet” állította. A földrajzi távolságok ellenére, még itt Magyarországon is érezhetőek lesznek a gleccserek drasztikus csökkenéséből következő társadalmi-, és környezeti problémák hatásai. A gleccserolvadás következtében létrejövő pozitív visszacsatolások tovább erősítik a klímaváltozás okozta szélsőségeket és a jövőbeli klímamenekültek kérdése is hangsúlyt fog kapni. Annak érdekében, hogy jobban megérthessük életünkhöz kapcsolódóan a gleccserek jelentőségét, egy lelkes amatőrt, Nagy Gábort hívtuk segítségül, aki egy interjú keretében meséli el személyes érzéseit és tapasztalatait a témával kapcsolatban.
- Gábor, kérlek mesélj kicsit magadról, ki vagy Te és mivel foglalkozol?
Idegenvezető vagyok, földrajz tanár, fényképész és a munkám során e három tudományágat kombinálom, vagyis igyekszem vizuálisan is láttatni, látni, hétköznapi nyelvre lefordítani a bonyolult folyamatokat a vendégeinknek akár idegenvezetőként, akár előadóként.
- Idegenvezetőként mi volt az az élmény/hatás, ami a figyelmedet a természetet érintő problémákra fókuszálta? Volt egy meghatározható pont az életedben, vagy ez inkább egy folyamat volt?
Mivel természetjárta idegenvezetőként kezdtem pályafutásomat Magyarországon biciklitúravezetőként, már akkor feltűnt nekem az elsivatagosodásra való hajlama az Alföld déli részének. Már a 2000-es évek előtt is megfigyelhető volt nyár elején, hogy míg az Alpokalja zöld volt, addig 100-200 km-rel keletebbre szembesültem az aszállyal. A folyamat mostanra felgyorsult. Annak idején júniusban zöld volt az Alföld, most már nagyon gyakran ugyanekkor sárgállik. Az is szembetűnő, hogy korábban szinte csak júniusban és júliusban volt zivatar, villámtevékenységgel kísért eső, most viszont bármikor lehetséges.
- Mikor és hol láttál először gleccsert? Milyen neves gleccsereket láttál eddig?
Először talán a Magyarországhoz legközelebbi gleccsert, a dachsteinit láttam még egy kirándulásunk során és utána idegenvezetőként - mivel igyekeztem olyan megbízásokat szerezni, amelyek ilyen hasonló környezetbe vezetnek - , sikerült pár gleccsert közelről is megnézni. Megérinteni először a gleccsert talán a Zugspitzeben, azaz Németország legmagasabb csúcsa alatt sikerült, ahol oda kikészített szánkókon lehet szánkázni a mini gleccseren, amely évről évre úgy zsugorodik, hogy lehet 1-2 év múlva már el is tűnhet.
- Mesélj nekünk kérlek a gleccserekről! Hogyan alakul ki a gleccser?
Gleccser ott alakul ki ahol több hó formájú csapadék hullik, mint amennyi elolvad. Ekkor a hó tömörödik, csonthóvá, majd „blue ice„ -nak nevezett tükör jéggé alakul. A tükör jég frakció nyilván legalul van. Az összekompaktálódott hó jéggé összetömörödik és mozgásba jön. A mozgás sebessége lehet akár napi 1-2 cm, vagy napi 10-15 m is, a lényeg, hogy valamennyit folyamatosan mozogjon.
- Mi az a borjadzás? Sikerült-e személyesen megfigyelned ezt a folyamatot?
A borjadzás az a jelenség, amikor a gleccser elnyúló, legalsó vége a gleccser saját olvadék vizébe, vagy közvetlenül akár egy tengerbe borjadzik, azaz bele esik egy jégtömb a vízbe. A gleccser nyelv vége leszakad egy általa létrehozott olvadék víz lagúnába, vagy közvetlenül a tengerbe, esetleg egy tóba. Eddig egyszer láttam borjadzást, pontosabban a „borjúnak a borját”, nem a fő gleccsernyelvből, hanem egy már leszakadt hatalmas jégtömbből vált le egy kisebb jégtömb abban a lagúnában, ahol a már levált jégtömb is úszott.
- A gleccserekből is szoktak jégfurat mintákat venni, mint a sarki jégtakarókból?
Természetesen kutatják a tudósok a gleccser magját is. Sokszor volt vulkán kitörés Izlandon, ez a gleccserek belsejében is nyomonkövethető, mivel akár több évszázadra visszamenőleg is nyoma marad. Ezek a vulkánkitörések hamu réteget hagynak a gleccserben amit a rá hulló következő hó formájú csapadék betakar és elrejt akár több száz évre is.
- Juhász Árpád szavaival élve miért nevezhetjük a gleccsereket a „Föld hőmérőinek”?
Azért lehet a gleccsereket a Föld hőmérőinek nevezni, mert a gleccserek reagálnak leggyorsabban a klímaváltozásra ahogy olvadnak vagy éppen gyarapodnak. Szemünk előtt mutatják, hogyan változik légkörünk összetétele, hőmérséklete, tehát a klimatikus változásokra a leggyorsabban reagálnak.
- Az elolvadt gleccserek helyén mi marad?
Az elolvadt gleccserek helyén marad az „U” formájú völgy, friss csiszolatokkal. Sok helyen, ahol 10-30 métert hátrál a gleccser, ott felszínre kerül, láthatóvá válik a lecsiszolt kőzet, amely szinte még teljesen új, úgynevezett alapkőzet, amin még nem volt talaj, sem növényzet. Jellemzően kopár sziklafelületek, erősen lecsiszolt, erodált felszínek.
- Milyen problémák észlelhetőek már most és mi várható a jövőben?
Általános probléma az olvadás, amely teljesen meg fogja bolygatni Földünk vízháztartását és ezzel gyakorlatilag a klímát is. Szinte minden gleccser hátrál, azaz retrográd mozgást végez. Egy-két kivétel van, ahol a helyi klimatikus viszonyok esetleg a normálishoz közeliek. Napjainkban is vannak olyan gleccserek, amelyek gyarapodnak, de a fő tendencia az, hogy mindegyik olvad.
10. Várhatóan milyen negatív hatások generálódnak a társadalmakban a gleccserek eltűnésével?
A gleccserek eltűnése emelni fogja a tengerek vízszintjét és édesvízzel hígítja a tengereket, óceánokat. Az áramlási rendszerekbe ez bekavar, meg is szűnhet 1-2 tengeráramlat, amely teljes klímaváltozáshoz vezethet, akár több száz évre előre vetítve, ennek kiszámíthatatlanok a következményei. Az általános tengerszint emelkedés problémája már a szemünk előtt van, ez veszélyezteti a tengerparti városokat és a klímánkat is.
11. Mi az, ami egy gleccser mellett állva leginkább hatással van az emberre? Milyen gondolatok jutnak ilyenkor eszedbe?
A gleccsernél állva sokszor már érezzük a bőrünkön, hogy ott van mikroklíma. A gleccser hűti a levegőt, ezáltal szeleket is tud generálni, nagyon nagy energiájú szeleket. Gondoljunk bele, hogy amikor jégkorszak volt az ősember szélviharok közepette élt, mivel az egész Észak-Európára jellemző jégsapka folyamatos szélviharokat generált, amelyek még a Kárpát-medencében is érezhetőek voltak. Így bemenekültek az emberek a barlangokba, de persze nem csak ettől. Illetve ilyenkor ránk tör az az érzés, hogy az ember milyen kicsi és a természet milyen óriási. Megfogalmazódik a gondolat, hogy az a hópehely, aminek alig van tömege, milyen monumentális gleccserekké tud összeállni. Nem lehet számmal kifejezni, hogy hány milliárd darab hópehely kell, hogy ennyi jég összeálljon. Azt, hogy egy apró hópehelyből mi lesz, óriási érzés látni.
12. Mi a tapasztalatod, az általad vezetett turisták miért szeretnének gleccsert látni? Tudatában vannak annak, hogy mekkora a probléma?
Amikor egy turista, vagy egy vendégem gleccsert lát, nem is az ezzel kapcsolatos probléma jut az eszébe, hanem, hogy ilyet még nem látott, szó szerint tátva marad a szája. Tényleg, itt a jég mennyisége végtelen.
13. Melyek a leggyakoribb reakciók az oda látogató emberektől?
A hó-, és jégmezők látványa úgy lenyűgözi őket, hogy földbe gyökerezik a lábuk. Nincs is erről sokszor képük, prekoncepciójuk. Habár vannak minigleccserek is, úgymint a Zugspitze alatti gleccser, amely talán most 1 ha-os, ellentétben az Izlandi Vatnajökullal ami 10.000 km2 -es, tehát nagy a szórás.
14. Szerinted a jelenlétükkel, az odautazásukkal a vendégeid is hozzájárulnak a gleccserek pusztulásához?
Természetesen egyértelmű, hogyha mi odamegyünk egy gleccserhez az a gleccsernek nem jó, mert ahhoz, hogy oda menjünk üzemanyagot kell elégetni, aminek klímaváltoztató hatása van, melegedik a légkör, ami megolvasztja a gleccsereket. Ez egy emberre lebontva nehezen mérhető, de mérhető.
15. Van-e tapasztalatod a gleccserek közelében élő emberekkel? Nekik mi a véleményük a gleccserek pusztulását érintően?
Azok az emberek, akik a gleccserek környékén élnek, már hozzászoktak ahhoz, hogy folyamatosan csökken azok kiterjedése. Azonban ne feledjük, hogy jelenleg is jégkorszak van, abból megyünk most ki és amúgy is olvadnának a gleccserek, csak az ember ezt a folyamatot felgyorsítja, akár 10-szer, 100-szor gyorsabbra.
16. Milyen általad ismert gleccservédelmi próbálkozások vannak? Hatékonynak gondolod ezeket a beavatkozásokat?
A síturizmus érdekében egyes alpesi, kisebb méretű gleccsereket le szoktak fedni nyáron, fényvisszaverő fóliával, hogy így is csökkentsék a zsugorodást. Ennek köszönhetően a következő télen, vagy nyáron (egyes gleccserek nyáron is alkalmasak síelésre) is alkalmas a felületük síelésre. Tehát úgy próbálják a még meglévő jeget konzerválni, hogy időszakonként lefedik fóliával.
17. Miért fontos a gleccserek léte nekünk, Magyarországon élő embereknek?
A gleccserek léte önmagában nem fontos, de közvetve mégis, ha a mostani társadalom fennmaradását nézzük. Mivel a gleccserek rengeteg édesvizet tárolnak, ezek az utolsó felszíni édesvíz készleteink. Azt kell nézni, hogy az adott társadalom, milyen klimatikus viszonyok között születik és él. A jelenlegi klímánkhoz alkalmazkodva, létszükséglet, hogy minél tovább megmaradjanak ezek az édesvíz készletek a gleccserekben tárolva. A mi saját létünk miatt fontos, mert ivóvíz forrás lehet a jövőben a megmaradt gleccser.
18. Mi tehetünk valamit a gleccserek védelme érdekében?
Egy-egy személy nem tud annyit tenni a gleccserért, mint amennyit kellene, de kívánom, hogy mindenki lásson gleccsert, aki szeretne.
19. Nem csak idegenvezető, de fotós is vagy. Melyik a kedvenc fotód, ami gleccserről készült és miért?
Van két kedvenc képem, az egyik amin a borjadzásnál kialakult jégtömb újra borjadzik a lagúnában, éppen kettészakad. A másik pedig egy szív formájú lyuk egy úszó borjúban, vagy jégtáblában.
20. Milyen üzenetet fogalmaznál meg az olvasóknak, mi az amire szeretnéd felhívni a figyelmet?
A gleccser mellett állva szembesülünk igazán azzal, hogy ez a jég milyen hatalmas tényező. Elképesztő, hogy ilyen monumentális, egybefüggő jégfelületek nem csak a sarkvidékeken vannak, hanem a szárazföld belsejében, alacsonyabb szélességi körökön is és ez valami csoda. A jégkorszak utolsó fázisában vagyunk, ezt nem kellene felgyorsítani, amíg csak lehet maradjon jég a Földön, mert ez nekünk most jó. Amilyen hatalmas és erős tud lenni egy gleccser annyira törékeny is, a mi felelősségünk vigyázni rá.
Köszönjük a cikk alapját adó interjút és a velünk megosztott saját fotókat Nagy Gábornak.
Az interjúhoz tartozó fotók ide kattintva megtekinthetők.