A Tanács ülésnek a Felső-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság adott helyet 2024. május 30-án. Kovács Sándor, a Felső-Tisza-Vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács elnöke nyitotta meg az eseményt, ismertetve a 4 napirendi pontot. I. napirendi pontban az Éves munkaterv ismertetése, elfogadása, II. napirendi pontban Tájékoztató a FETIVIZIG tavaszi vízkárelhárítási helyzetéről Kató Sándor, a Felső-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgató-helyettes úr előadásában, III. napirendi pontban Bemutatkozik a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal erdészeti hatósága Tóth László, az erdészeti hatóság képviseletében, végül a IV. napirendi pontban Egyebek, ahol Veres József, a Felső-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási osztály osztályvezető, Tervezési Bizottság elnöke és Murányiné Krempels Gabriella a Belügyminisztérium főosztályvezető szólalt fel.
A képen a Felső-Tisza-vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács résztvevői láthatóak a tanácsteremben munka közben.
Az I. pont elfogadását követően Kató Sándor úr tartott beszámolót. Tájékoztatóját 2012-re visszavetítve kezdte meg, amikor „Árvízvédelmi Információs Rendszer Fejlesztése a Felső-Tisza Vízgyűjtőjén” címen a klímaváltozás lehetséges hatásainak vizsgálatára létrejött egy svájci projekt. Akkor azt állapították meg, hogy a klímaváltozás következtében, a jövőben a hőmérséklet további emelkedése valószínűsíthető Közép-Európában. A csapadék éves mennyisége nem változik, de annak időbeli eloszlása igen. 2023 és 2024 évi vízállás grafikonokon mutatta be ezen változásokat, melyek jól láthatók voltak. Csapadék helyzetet tekintve, országos szinten jelentkeztek belvízvédelmi, árvízvédelmi és vízminőségvédelmi feladatok nagy számban. 2023-ban kedvező volt a csapadékviszony, de a nagy mennyiségű, hirtelen lehullott csapadék miatt számolni kellett védekezésre. Idén azonban hiánnyal kell szembenézni. Márciusban közepes aszályt mértek a Felső-Tisza mentén. Ezt követően a hőmérsékletváltozással kapcsolatban kaptunk
Korábban nem voltak túlzott mértékben igénybe véve a műtárgyaink, az árhullámok okán viszont látható, hogy vannak problémák. Erre megfelelő intézkedési program lett összeállítva. Belvízi védekezésre is sor került I. és II. fokon a Beregben, Felső-Szabolcsban és a Szamos-Kraszna közben. A belvízelvezető rendszerek szépen működtek, csak kisebb hiányosságok tapasztalhatók. Vízminőségi kárelhárítási területen is volt feladat. Több szennyezés esetében nem tudtak a munkatársak tevékenykedni azok kismértéke miatt. Külföldről érkező szennyezés nagy gondot nem okozott.
A képen a Felső-Tisza-vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács résztvevői láthatóak a tanácsteremben munka közben elől Kató Sándor mb. igazgató úrral.
III. pontban Tóth László úr feladataikon keresztül bemutatta a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal erdészeti hatóságát. A 383/2016 Kormányrendelet mondja ki a feladatait. Területileg Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye tartozik a fennhatóságuk alá. Adott erdőtörvény hatálya alá tartozó területek vonatkozásában kell vezetniük az országos erdőállomány adattárat, valamint erdészeti igazgatási feladatokat látnak el. Ide tartoznak az adatszolgáltatások, elbírálások, hivatalból vagy bejelentésből adódó eljárások. Gyakori az illegális fakitermelés állami és magántulajdonban egyaránt. Az esetek többségében kis sikerrel tudnak eljárni. Szeretett volna párhuzamot vonni a munkájuk és a vízgazdálkodás között, ezért áttért arra, hogy védelmi feladatokat nézve, a vízfolyások mentén, árvízvédelem esetén például a töltések védelmében, és hullámtörés tekintetében jelentős szerepet töltenek be az ott jelenlévő fák.
IV. napirendi pontban először Veres József úr szólalt fel. Beszámolóját azzal kezdte, hogy elmondta, elkészült egy útmutató a vízfolyások és állóvizek időszakosságának értelmezésére és meghatározására. Ez rendelkezésre áll az Országos Vízügyi Főigazgatóság honlapján. Jelenleg a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium projekt van folyamatban, mely számos alprojekttel rendelkezik. Az alprojektek vízgyűjtőgazdálkodással, árvízvédelemmel, vízbiológiával, víziközművel kapcsolatos kutatásokat tartalmaznak. Ilyen projekt például a Nyírség felszínalatti vizeinek modellezése. Ebben részt vesz a debreceni- és a nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság, továbbá a Miskolci Egyetem. Nemzetközi vizek tekintetében elmondta, hogy Ukrajnában elkészült 2 vízgyűjtőgazdálkodási terv. Egy a Dunára, egy pedig a Tiszára, melyben sokat segített az igazgatóságunk. Az ukrajnai Mikolajivi Egyetem kutatásokat végez a háború okozta környezeti károk kivizsgálására. A kakhovkai gát felrobbantását követően felmérték a szennyező anyagok koncentrációváltozását. A gát robbantása után 19 méteres vízoszlop indult meg, rengeteg terület került elöntés alá, köztük ipari létesítmények és hulladéklerakók. Vizsgálták a távolabbi hatásokat is, ennek során kimutatták nyugatabbra is a vegyi anyagokat, mint például a megnövekedett foszfor mennyiséget.
Végül Murányiné Krempels Gabriella zárta az ülést. Bodnár Gáspár igazgató úr napokban történő nyugdíjba vonulása okán, Réti Pál közfoglalkoztatás és vízügyi helyettes államtitkár, valamint saját nevében szeretné megköszönni a Területi Vízgazdálkodási Tanácsban végzett munkáját, jó egészséget és hosszú nyugdíjas éveket kíván.
A képen a tanács öt tagja látható, kézfeltartásos szavazás közben.