1. ábra Éves átlaghőmérsékletek alakulás a FETIVIZIG működési területén
A 2024-es hidrológiai év volt az eddigi legmelegebb az észlelések kezdete óta. Az idei éves átlaghőmérséklet 13,8 °C volt, a sokéves átlag 10,5 °C, de még az eddigi maximumot - melyet tavaly mértünk – is lényegesen, 0,8 °C-kal meghaladta (1. ábra).
Minden hónapban az átlagtól melegebb hőmérsékleteket mértünk (2. ábra). A szokásosnál jóval melegebb volt februárban. 7,9 °C volt a területi áltaghőmérséklet a FETIVIZIG működési területén, a sokéves átlagtól 7,4 °C-kal magasabb. További havi maximumok dőltek meg a következő hónapokban: márciusban 10 °C (sokéves átlag 5,3 °C), júliusban 26 °C (sokéves átlag 21,7 °C) és augusztusban 25,3 °C (sokéves átlag 21 °C).
2. ábra Havi átlaghőmérsékletek alakulása a FETIVIZIG területén
A hőmérsékleti értékeken felül megdőlt a hőségnapok száma is, Császárszállás állomás adatai alapján 2024-ben 67 hőségnapot észleltünk (sokéves átlag 24 nap).
Csapadék szempontjából a hidrológiai évben októberben végéig pozitív volt a mérleg, a lehullott csapadékösszeg 731 mm, mely 120 mm-rel több, mint a sokéves átlag. Az elmúlt 1 évben többnyire csapadékosabb hónapok voltak, kivéve a február, március (18 és 21 mm), illetve július, augusztus hónapokat (26 és 18 mm), amikor extrém száraz időjárást tapasztaltunk (3. ábra).
3. ábra Havi és éves csapadékösszeg alakulása a FETIVIZIG területén
Az éves csapadékösszeg hosszútávú elemzésével egyértelmű trendet nem tudunk felállítani, azonban a csapadékok évszakok szerinti eloszlásánál már annál inkább. Az alábbi, 4. ábra az elmúlt 74 évre vonatkozóan tartalmazza az évszakos csapadékösszegeket. A téli csapadékok mennyiségében egyértelmű változás nem mutatható ki, a tavaszi csapadékösszeg kissé, az őszi egyértelműen emelkedik. Viszont szembetűnő a nyáron tapasztalható csapadékmennyiség egyértelmű csökkenése, a vizsgált időszakban mintegy 40 mm-rel csökkent a júniustól augusztus végéig mért csapadékösszeg.
4.ábra Évszakonkénti csapadékösszegek tendenciája a FETIVIZIG területére vonatkozóan
Az enyhe téli időjárás ellenére a Tisza folyó kárpátaljai vízgyűjtőjén jelentős, a sokéves átlagot meghaladó hómennyiség halmozódott fel. A maximumot február 10-én mértük: a Tisza Bodrog-torkolat feletti vízgyűjtőjén lévő hóréteg víztartalma 1243 millió m3 volt. Kárpátalján novembertől egész februárig szinte folyamatos volt a csapadéktevékenység, 4 hónap alatt átlagosan 546 mm csapadék hullott. Lokálisan ez idő alatt a felső részeken ettől jóval nagyobb csapadékot is mértünk, Királymező állomáson összesen 882 mm csapadék hullott, hol eső, hol hó formájában.
A meleg időjárás miatti hóolvadás, illetve a jelentős csapadék miatt több árhullám is levonult a Tisza folyón, mely december elején 441 cm-rel, január közepén 409 cm-rel, február elején pedig 479 cm-rel tetőzött (II. fok 400 cm). Ezeken kívül még 3 kisebb árhullám is elindult a Tiszán, melyek kicsivel készültségi szint alatt maradtak (5. ábra).
Az erdélyi területen, hasonlóan működési területünkhöz, a november és a december volt inkább csapadékos, januárban és februárban már csak az átlagnak megfelelő mennyiségű eső hullott. Továbbá a Szamos, Túr és Kraszna a felhalmozódott hó kevesebb volt, mint a Tisza vízgyűjtőjén. Így a Túr folyón december hónapban két alkalommal haladta meg az I. fokú készültségi szintet a vízállás a garbolci szelvényben (371 cm és 381 cm tetőző vízállásokkal), majd január és február hónapokban további négy alkalommal közelítette meg azt.
A Kraszna folyón az elmúlt téli időszakban öt nagyobb árhullámot tapasztaltunk, melyből egy megközelítette a III. fokú készültségi szintet, további három pedig I. fokú készültséget meghaladó vízállásokkal vonult le. A második, legnagyobb árhullám december 17-én tetőzött III. fokú készültségi szintet megközelítő 577 cm-es vízállással Ágerdőmajornál (6. ábra).
A Hidrológus szakcsoport az árhullámokkal teli időszakban összesen 36 db előrejelzést adott ki az árvízhez kapcsolódóan.
Ezt követően a nyári időszakban az átlagtól jóval melegebb időjárást tapasztalhattunk a FETIVIZIG működési területén, csapadék ugyan júniusban még átlag felett volt, de a magas párolgás, a gyors beszivárgás és a lokális jelleg miatt nem képződött jelentős lefolyás. A július és augusztus hónap rendkívül száraz volt, így folyóink mederteltsége szeptember elejére lényegesen lecsökkent.
Idén újra a Szamos folyón tapasztalhattuk, hogy a korábban észlelt legalacsonyabb vízállást meghaladja a vízszint. Csenger állomáson a korábban mért LKV (legkisebb vízállás) -147 cm volt, melyet tavaly októberben észleltünk. A határszelvényben észlelt vízszintek már augusztus elejétől igen alacsonyak voltak, majd augusztus 20-án dőlt meg előszőr a korábban mért legkisebb vízállás. A vízállás változását napi szintű 5-10 cm-es ingadozás jellemezi a román oldali tározók működtetése miatt. Majd augusztus 26 és 29 között a legkisebb napi vízállások (az ingadozások mellett) sorra -152 cm-t értek el, ezzel úgy tűnt, hogy az új LKV-t észleltük, azonban 30-án tovább csökkent a vízállás egészen szeptember 10-ig, így az észlelt és távmért adatok feldolgozását követően ezidáig a legalacsonyabb vízállás érték -159 cm a Szamos folyó Csenger állomáson, melyet szeptember 10-én 11 órakor rögzítettünk.
7.ábra Szamosi látkép kisvíz idején
A tavalyi évtől eltérően az idei nyári időszakban a folyó teljes hosszán rendkívül alacsonyak a vízszintek, így Tunyogmatolcs állomáson is megdőlt a korábbi -84 cm-es LKV érték. Az eddigi mérések alapján a Szamos folyó Tunyogmatolcs szelvényében az új LKV szint -96 cm, melyet augusztus 26-án 22 órakor mértünk.
Ezzel egyidőben vízhozam-mérést végeztünk a szelvényben, a mérés eredménye 17,3 m3/s volt Csenger szelvényben -157 cm-es vízállásnál.
A talajvízállás az elmúlt év végén a novemberi nagy csapadékok miatt emelkedett. Majd a február és március csapadékszegény volt, így nem töltődött tovább a talajvíz készlet. Ezt követően a csapadéktevékenységnek köszönhetően a talajvízszintek lényegesen nem változtak augusztusig, amikor újra süllyedt (8. ábra). Jelenleg a FETIVIZIG működési területén a talaj vízzel való telítettsége átlagosan 18 %. A legmagasabb a talajtelítettség az Elecsiláp öblözetben, 26%, a legalacsonyabb a Bereg öblözetben, 11%.
8.ábra Talajvíz tereptől mért átlagos mélysége a FETIVIZG területére vonatkozóan
A csapadékosabb időszakokban, tározóinkban a vízkészletek visszatartására, pótlására volt lehetőség, illetve a nyáron a Rétközi tározó szivattyús vízpótlása folyamatos volt. Az összfeltöltöttség februárban volt a legmagasabb, 86 %, mely október végére 59 %-ra csökkent, ez 15 millió m3 víztérfogatnak felel meg. Továbbra is üres a Vajai, a Rohodi, a Pazarnyi, és a Szamosmenti tározó, illetve nagyon kevés víz van a Penyigei tározóban. Azonban magas feltöltöttségű a Harangodi, Leveleki, Rétközi és a Tunyogmatolcsi tározó.
Az 9. ábrán látható a tározóink töltöttségi állapota október végén.
9.ábra Tározóink feltöltöttsége 2024 októberében
A vízügyi igazgatóság az árhullámok alkalmával levonuló és belvizekkor a területen felhalmozódó víztömegek egy részét a lehetőségekhez mérten a rendelkezésre álló területeken igyekszik visszatartani, azonban az elmúlt év is jó példa volt arra, hogy ez kevés.
Jelentős árvizek alakultak ki a téli hónapokban, azonban ezen víztömegek csak kis részét sikerült helyben tartani, ezt követően nyáron már rendkívüli aszály sújtotta a mezőgazdaságot, folyóinkon pedig LKV közeli és azt meghaladó vízállásokat tapasztaltunk.
Egyre fontosabb olyan integrált vízgazdálkodási rendszer bevezetése a vízügyi igazgatóságok koordinálásával, melyben az érintett szektorok között megvalósul az intézményi szervezettség és együttműködés, ezáltal a vízkészletet érintő döntések hatékony, fenntartható és igazságos gazdálkodást eredményezhetnek az összes résztvevő számára.