Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

A Felső-Tisza-vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács (a továbbiakban: Tanács) 2025. november 28-án tartotta évi II. rendes ülését.

Kovács Sándor Elnök úr köszöntőjét követően került sor az Éves Munkatervnek megfelelő napirendi pontok megtárgyalására:

1. Tájékoztató a 2025. évi hidrológiai helyzetről

               Előadó: Kató Sándor - FETIVIZIG igazgató

2. Bemutatkozik a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Mérnöki Kamara

               Előadó: Major Ferenc - Kamara képviselője

3. A Fejlesztési Bizottság elnökének beszámolója a bizottság tevékenységéről

               Előadó: Lucza Zoltán - Bizottság elnöke

4. A Tervezési Bizottság elnökének beszámolója a bizottság tevékenységéről

               Előadó: Veres József - Bizottság elnöke

5. Egyebek

Az első napirendi pontban a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója, Kató Sándor tájékoztatta a megjelenteket az eltelt év hidrológiai helyzetéről. Beszámolójában elmondta, hogy az idei hidrológiai év (2024. november 1. – 2025. november 1.) rendkívüli volt. Már télen csapadékhiány volt, téli aszály jelentkezett, februárban pedig el kellett kezdeni a vízpótlást. Alapvetően csak a hegyekben volt hó, a sík vidékeken nem, ami probléma, hiszen talajvizeink visszapótlásában a hóvízkészlet jelentős szerepet játszik.

A folyók vízjárásán is egyértelműen látszik a csapadékhiány. A tározókat gravitációsan nem tudta az igazgatóság feltölteni. Még az aszályvédelmi akcióterv keretében végzett vízpótlás ellenére is csak 47% az igazgatóság tározóinak feltöltöttsége.

Talajvíz tekintetében átlagosan 1 és 1,5 m-rel alacsonyabb talajvíz szinteket rögzítettek a kollégák, a hátsági részen 2 m, vagy 2 m fölötti csökkenés is előfordul. Kató Sándor részletes tájékoztatást adott a működési területen észlelt aszály helyzetről, illetve annak kezelésére tett intézkedésekről, majd áttért a védekezési tevékenységekre.

Elmondta, hogy árvízvédelmi készültség elrendelésére nem került sor, de gyakorlatokon részt vett a szervezet. A márciusi esőzések következtében kisebb elöntések alakultak ki a Felsőszabolcsi térségben, így egy alkalommal belvízvédekezést is el kellett rendelni.

Vízminőségi kárelhárításhoz kapcsolódóan több feladat is adódott. Jelentős gondot okoz az ismeretlen személyek által illegálisan lerakott hulladék az igazgatóság vagyonkezelésében lévő területeken, hiszen a terület megtisztítása az igazgatóság feladata, ami nem jó gyakorlat, elvégre a szervezetnek ez alapvetően nem lenne feladata. A folyókon érkező hulladékot (PET palack, katré, fa, stb.) azonban az igazgatóságnak kell eltávolítani, amihez speciális eszközökre van szükség. Az év tavaszán érkezett hulladék Ukrajnából és Romániából is. A hulladékleszedő rendszer felállítását és működését el kellett rendelni, melynek költségei a magyar államot terhelik.

Egész évben zajlott a vízhiány elleni védekezés. Év elején elindult a Vizet a tájba! program, amit az Aszályvédelmi Akcióterv követett, melyek végrehajtása során több feladatot is végzett az igazgatóság, ide értve az ökológiai vízpótlást is, melynek köszönhetően a természet megújult.

A jövőre vonatkozóan elmondta, hogy át kell gondolni az üzemrendet. Hangsúlyozta, hogy az év bármely időszakában kialakulhat aszály. Az igazgatóság télen nem ürít le minden belvízrendszert, azokban vizet tart, a kialakuló árhullámokból pedig folytatja a gravitációs vízkivezetéseket.

A második napirendi pontban Major Ferenc a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Mérnöki Kamara alelnöke mutatta be szervezetét.

1996-ban egyhangú szavazással került elfogadásra a törvényt, amely köztestületi rangra emelte kamarai formában a tervező és szakértő mérnökök önkormányzatát. Jelenleg 19 ezer tagja van és további 12 ezer mérnököt jogosítanak. Vármegyénként egy-egy területi kamara működik.

A kamara a mérnöki szakmák érdekképviseletét látja el, ugyanakkor nem szakszervezet és nem is korporatív testület. Érdek- és értékközösség, mely a mérnöki munkavégzéshez szükséges keretekért tud síkra szállni, legyen ez tudásbeli természetű, a munkavégzést befolyásoló körülményekre vonatkozó, vagy a díjazással összefüggő. Emellett a kamara köztestületként törvényben rögzített közfeladatokat is ellát: elbírálja, engedélyezi és országosan nyilvántartja a szakmai jogosultságokat a kamarai tagok és kamarai nyilvántartottak számára, közreműködik a mérnöki tevékenység szakmai és etikai színvonalának emelésében, továbbá a műszaki szabályozás, a szabványosítás és a minőségbiztosítás rendszereinek kialakításában.

Előadásában részletesen beszélt a kamara szervezeti felépítéséről és működéséről, a tisztségviselőkről, a Küldöttgyűlésről, az ügyintéző és ellenőrző szervekről, a létrehozott bizottságokról. Az országos kamarát az elnök képviseli.

Elmondta, hogy a szakmai tagozatok a kamara közös szakterületi érdekeltségbe tartozó, mérnököket magába foglaló, országos szervezeti egységei, amelyek nyilvántartott tagsággal, saját önkormányzattal, valamint feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezetek. Jelenleg országosan 21 szakmai tagozat működik, melyből az egyik a Vízgazdálkodási és Vízépítési tagozat. A szakmai tagozatokon belül szakcsoportok működnek. Végül tájékoztatott a tagozatok sokrétű tevékenységéről.

Beszélt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Mérnöki Kamaráról, mely Nyíregyházán a Kálvin tér 14. szám alatt található. Részletesen ismertette tevékenységüket, feladataikat, a szervezet felépítését. Kérte, hogy amennyiben valaki a tervező nem megfelelő, vagy nem etikus működését tapasztalja, úgy jelentse a kamara Etikai-Felügyelő Bizottságának.

Elmondta, hogy a vármegyei szervezetnél 2024-ben 683 kamarai tag, nyilvántartott technikus volt és 370 cég regisztrált. Érdekességként kitért a kamarai tagok életkor szerinti megoszlására, mely az alábbiak szerint alakul:

Tájékoztatott, hogy milyen elismerést lehet szerezni a mérnöki tevékenységgel.

A következő napirendi pontban Lucza Zoltán műszaki igazgató-helyettes tartott előadást a Fejlesztési Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) tevékenységéről.

Beszámolóját személyi változásokkal kezdte, ugyanis a Fejlesztési Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) elnöki teendőit a vízügyi igazgatóság mindenkori műszaki igazgató-helyettese látja el. Ezt a munkakört pedig tavaly december óta Ő tölti be. Elmondta, hogy a Bizottság feladatai áprilisától átkerültek a Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztályról az idei évben újonnan létrehozott Települési Vízgazdálkodási Osztályra. Elmondta, hogy a korábbi évekhez képest, jelentősen lecsökkent a Bizottsághoz benyújtott kérelmek száma. Szennyvízelvezetéssel kapcsolatos agglomerációs felülvizsgálati kérelem nem érkezett. „Klímaadaptációs előkészítő projekt a Felső-tiszai vízkészletek hasznosítása” című projekt keretén belül Zsarolyán és Baktalórántháza településekhez kapcsolódóan 2025. januárban érkeztek megkeresések települési csapadékgyűjtő és -elvezető rendszerek korszerűsítése, átalakítása ügyében. A Bizottság támogatta a beruházásokat. TOP_Plusz-1.2.1-21 kódszámú, „Élhető települések” pályázati felhívás keretén belül  Nyírbogát belterületi csapadékvíz elvezetési problémáinak (IV. ütem) rendezését, valamint Nyírbogdány belterületi csapadékvíz rendezés terveit ugyancsak támogatta az igazgatóság. Újfehértó, Kossuth utca belterület csapadékvíz elvezetése tervdokumentációját is megküldték véleményezésre az igazgatóság részére. Továbbá Kisvárda város belterületi védelmét szolgáló vízelvezető hálózat rekonstrukciója – Kisvárda, Körte utca csapadékvíz elvezetése címen is érkezett tervdokumentáció. A kérelem on-line formában került bírálatra.

A 2025. év összefoglalásaként megállapította, hogy a benyújtott kérelmek száma lényegesen lecsökkent. A kérelmek továbbra is pályázati források igénybevételéhez kerültek benyújtásra, melyet jelenléti és on-line formában bírált el a Bizottság. A tervezők által benyújtott tervek többnyire csak hiánypótlást követően fogadhatóak el. Hangsúlyozta, hogy segítő szándék vezérli az igazgatóságot. Több esetben a bírált tervek már vízjogi létesítési engedéllyel rendelkeztek.

Negyedik napirendi pontként a Tervezési Bizottság elnöke Veres József, az igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztályának vezetője számolt a bizottság tevékenységéről. Tájékoztatott a Vízgyűjtő gazdálkodási tervezés - VGT4 projektről. A projektnyitó rendezvényt szeptember végén tartották. A tavaszi TVT ülésen már ismertette a VGT4 menetét.  A munkaterv véleményezése volt akkor folyamatban, az lezárult. Most a VGT4-et megalapozó Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések (a továbbiakban: JVK) megvitatása, véleményeztetése a feladat, mely 2025. december 22-én fog nyilvánosságra kerülni, amit 6 hónapos társadalmi vita követ. Ezt követően felsorolta a JVK tervezett tartalmát. Kihangsúlyozta, hogy a víztestek lehatárolása már megtörtént. Felszíni víztestek között új kategóriaként határozták meg az időszakos víztesteket. Elmondta, hogy víziközmű szektorban sok jelentős változás állt be, változtak az EU-s direktívák mind víz, mind szennyvíz vonatkozásában pl: IV. tisztítási fokozat előírása szennyvíztisztító telepeknél. Felívta a figyelmet arra, hogy a JVK-t a Tanácsnak is véleményeznie kell majd.

Ötödik napirendi pontban az egyéb kérdések között Rácz Imre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Agrárkamara elnöke tett fel kérdéseket, melyek megválaszolását követően Elnök Úr megköszönte a részvételt és bezárta az ülést.