A tél folyamán, a sokéves átlagnál kétszer nagyobb hófelhalmozódás miatt bizakodóan tekinthettünk az előttünk álló időszakra, hogy az évek óta kritikusan alacsony vízkészleteink pótlódni fognak.
Árhullámok tekintetében a Tiszán évenként három jellegzetes áradási típust különíthetünk el, a téli és a télvégi hóolvadásból, majd az azt követő tavaszi esőkből származó téli-tavaszi áradást, a májusi és júniusi esők nyomán elinduló, zöldár néven ismert nyári áradást, végül az őszi esőzésekből keletkező őszi áradást. A Felső-Tiszán, ahol a magashegységi hóolvadás egybeesik a tavaszi esőzésekkel, a március-április hónapokban alakulnak ki leggyakrabban árhullámok.
A tiszabecsi és vásárosnaményi sokéves adatok alapján, a vízállások – és a vízhozamok - havi menete is a márciusi-áprilisi és tél végi maximumokat mutatja, ez a tendencia jellemző a havi átlagos, maximális és minimális vízállások esetében is. Az ábrán is látható, hogy a havi kisvízállások márciusban-áprilisban a legmagasabbak, azaz az év további részében ennél kisebb KV értékekre kell számítani.
A felhalmozódott hó elolvadt, azonban tavaszi esők nem érkeztek, február végétől közel egy teljes hónapig nem hullott csapadék a FETIVIZIG működési területén. A levonult vízhozamok a készültségi szinteket meg sem közelítették. Az idei, valamint a korábbi évek vízhozamainak összehasonlításakor jól látható ez a hiány, a január végén levonuló árhullám során volt a tiszabecsi vízhozam a maximumán, 417 m3/s-on, szemben a korábbi évek 1000 m3/s-ot meghaladó maximumaival. A január, február és március havi átlagos vízállások a sokéves átlagokhoz képest 60-150 cm-rel alacsonyabbak. A súlyos aszályok, száraz időszakok ellenére is az elmúlt évek tél végi, tavaszi időszakaiban jóval nagyobb vízmennyiségek vonultak le a folyóinkon, mint idén.
A HungaroMet 10 napos előrejelzése alapján jelentősebb csapadék továbbra sem várható a Felső-Tisza vízgyűjtőjén, árhullám kialakulására nem kell számítanunk. Vízfolyásaink, csatornáink medrei, valamint tározóink feltöltöttsége előreláthatóan tovább fog csökkenni, hasonlóan talajvíz-készletünk is. A fennálló hidrometeorológiai helyzetben fel kell készülnünk a működési területünk vízhiányos állapotának kezelésére, lehetőségeinkhez mérten minden rendelkezésünkre álló vízmennyiség megtartására.