25 évvel ezelőtt, 2001 március elején minden addigit meghaladó, rendkívüli árhullám vonult le a Felső-Tiszán.
Március 3-tól kezdődően mindössze három nap leforgása alatt területi átlagban mintegy 132 mm eső – a havi mennyiség 2-3-szorosa – hullott le a vízgyűjtőn és 70 mm hóból olvadékvíz is keletkezett. Igen heves áradás indult meg a Felső-Tiszán és mellékvizein. A március 6-án bekövetkezett tetőzésig Tiszabecsnél 8,5 m, Tivadarnál 12,0 m vízszintemelkedést észleltek. A leghevesebb áradás – 48 cm/óra – Tivadarnál következett be. A Tisza folyó Tiszabecsnél 11 cm-rel, Tivadarnál 56 cm-rel, Vásárosnaménynál pedig 18 cm-rel magasabban tetőzött, mint 28 hónappal azelőtti csúcsdöntésnél, 1998. novemberben. A Tivadarnál mért 4190 m3/s vízhozam is új tiszai rekordérték.
A minden eddigit meghaladó vízterhelés következtében az árvízvédelmi töltésekre óriási nyomás nehezedett. Március 6-ig 30 km hosszban sikerült a töltések homokzsákos magasítását kiépíteni, amelyek helyenként 40-50 cm-es vízszintet tartottak. A Kormány 2001. március 6-án 12 órakor rendelte el a rendkívüli készültséget 281,5 km védvonalon.
Először a Palád patak töltésén bukott át a Tisza balparti, ukrán területen bekövetkezett gátszakadásból származó árvíz, majd a Túr Tisza miatti többletterhelése miatt a Túr balparti töltésén keletkezett március 6–án 10 óra körül két helyen gátszakadás. A Tisza–Szamosközbe 8,1 millió m3 víz folyt ki, elöntve 4000 ha mezőgazdasági területet, de a belterületeket sikerült körgátakkal megvédeni.
A Tisza jobbparti, ukrán töltésén is bekövetkeztek gátszakadások Mezővári és Tiszaújlak között. A Beregben a magyar szakaszon sem bírt a Tisza töltése ellenállni a víz nyomásának, és – a megfeszített védekezés ellenére – március 6-án kora délután Tivadar és Tarpa között két helyen átszakadt. A Beregi öblözetbe 140 millió m3 víz folyt ki, mely a legmélyebb vonulatokon haladt végig – elöntve 26 ezer hektár területet – Lónya község irányába, érintve és részben vagy egészben elárasztva 9 települést, veszélyeztetve 17.000 ember életét. További kilenc település védelmére épültek ki lokalizációs körgátak, összesen 50 km hosszban. A kiterült víz Tiszába való visszajuttatását szivattyúk telepítésével segítették elő. A Megyei Védelmi Bizottság 20 település két ütemben történő kitelepítését rendelte el.
A védekezésben és a lokalizációs tevékenységben több, mint 15.000 ember vett részt. A munkákhoz bevontak 543 gépjárművet, 210 építőipari gépet, 12 helikoptert, 15 kétéltű katonai szállítóeszközt. Homokzsákból közel 2,6 millió darabot, kavicsból és kőből 85 ezer tonnát használtak fel.
Jelentős károk keletkeztek, de az árvíznek közvetlen halálos áldozata nem volt. A belterületeken a leghosszabb vízborítás csaknem egy hónapig tartott. Az árvíz után a Bereg újjáépült, az árvízvédelmi rendszer kibővült a beregi és a Tisza-Túr árvízi tározóval, a fővédvonalak helyreállítása és teljes hosszban történő megerősítése megtörtént, közös magyar-ukrán vízrajzi távmérő és előrejelző rendszer épült, és további fejlesztések vannak előirányozva. Mégsem lehetünk teljesen nyugodtak, mert az árvízi modellezések szerint a jövőben nagy árvizekre továbbra is számolnunk kell.
A 2001. márciusi Felső-Tiszai árvíz eseményeit részletesen összefoglalja igazgatóságunk 2021-ben megjelent különszáma, mely honlapunkon az alábbi linken elérhető.
A cikkhez kapcsolódó fotók ide kattintva elérhetőek.