Hidrológiai szempontból 2006 február és április közötti időszaka az átlagosnál 95%-kal csapadékosabb volt. Februárban a csapadék területi átlaga megyénkben 67 mm, márciusban 90 mm, áprilisban pedig 56 mm volt.
A folyamatos csapadékutánpótlás és a hóolvadás hatására folyóinkon árhullámok sorozata alakult ki február 21. és május 4. között: a Tiszán Tiszabecsnél 10, a Szamoson Csengernél 8, a Krasznán Ágerdőmajornál 9, míg a Túron Garbolcnál 7 árhullám vonult le.
A 2006-os tavaszi árvíz érdekessége volt, hogy a Dunán és a Tiszán egyidőben alakult ki nagy árvíz, amely a Vízügyi Szolgálatot rendkívüli mértékben megterhelte, viszont mindenütt sikerült a gátak között tartani az áradatot.
Február közepéig folyóinkon álló jég volt jellemző, a jég vastagsága néhol elérte a 30-36 cm-t is. A hónap második felében a jég megmozdult, melynek következtében 1,5-2 m-es torlódások alakultak ki. Március elejére a jég levonult, folyóink jégmentes állapotba kerültek.
Az árhullámok a Tisza Dombrád-Tiszaberceli szakaszán egyesültek és meghaladták a III. fokú készültségi szintet, azonban rekord árvízszintet egyetlen folyószakaszon sem mértek és töltések magasítására sem volt szükség. Érdemes megjegyezni, hogy az eddig észlelt legmagasabb (2000. évi) árvízszintet két állomáson közelítette meg a tetőzés: Tiszabercelnél 827 cm-es (LNV 882cm), Kótajnál 853 cm-es vízállással (LNV 899 cm). 2006-ban még nem üzemelt Gávavencsellőnél a Lónyay árvízkapu.
Az 541 km hosszúságú árvízvédelmi töltésünkből 126 km hosszban haladta meg a vízállás az I. fokú árvízvédelmi készültségi szintet, 141 km hosszban a II. fokú és 274 km hosszban a III. fokú készültségi szintet. Március 30-31-én minden árvízvédelmi vonalunkon volt valamilyen fokú készültség érvényben. A védekezésben résztvevő maximális létszám 533 fő volt. A Kraszna védvonalain minden idők leghosszabb ideig, 68 napon át tartó árvízi védekezés zajlott.
Emellett a 2006-os árvízi védekezés több „érdekességgel” is jelentkezett, melyek a teljesség igénye nélkül az alábbiak:
- Március 2-án a Rétközi-tó feltöltését szolgáló Kékcsei-tápcsatorna bukóműtárgya súlyosan megsérült. A helyreállítást pontszerű III. fokú készültség elrendelése mellett hajtották végre a Védelmi Osztag munkatársai.
- Kisarnál a betonelemekkel burkolt Tisza balparti töltésrézsű megcsúszott és megsüllyedt, a partbiztosításnál is. A sérült rézsűburkolat bontása után a rézsűt terfillel, illetve netlonháló erősítéssel védték be. Később a burkolat helyreállítása megtörtént, a mederben a töltéssel párhuzamosan levert szádlemezsor támasztja azóta is sikeresen a mederbiztosítást és a töltést.
- A tartós vízterhelésnek kitett töltésszakaszokon - a Kraszna mentén, valamint a Tisza balpart Dombrád-Gávavencsellő közötti és a Lónyay-főcsatorna árvízvédelmi töltésein - kialakultak az árvízi jelenségek, jellemzően altalaj- és talpszivárgás formájában.
- Az erős szél okozta hullámverés ellen a Lónyay-főcsatorna és Simai-főfolyás védvonalain kellett bevédeni a töltés rézsűjét.
- A Kraszna 3+000 fkm szelvényében mederrézsű suvadás következett be mindkét parton. Az elfajult mederszakaszon kőszórásos partvédelmet építettek, 6,2 km hosszban eltávolították a mederbe dőlt fákat, a töltéskoronát stabilizálták zúzottkő burkolattal.
Védelmi osztagunk bevetésére nem csak a saját működési területünkön volt szükség. Április 13-án először 70 fő, majd 6 nappal később további 58 fő átvezénylésére került sor a Közép-Tiszán és a Körös torkolati szakaszán kialakult rendkívüli árvízi védekezés segítésére. Osztagunk a 28 napos távolléte alatt 6 helyszínen segítette a védekezési munkákat töltésmagasítás (nyúlgátak) építésével, majd Szelevénynél és Csépánál kialakult – töltésszakadással fenyegető – igen veszélyes mértékű töltésrézsű megcsúszás, suvadás sikeres bevédésével.
A védekezésben résztvevők kitartó és kiváló munkájukért érdemérem kitüntetésben részesültek, segédőreink pedig emlékérem elismerést kaptak.
A cikkhez kapcsolódó fotók ide kattintva megtekinthetők