A vízkészlettel való gazdálkodás alatt ma már nem csak a gazdasági célú felhasználók közötti vízelosztást értjük, hanem a vízkörforgás elemei közötti arányok figyelembe vételét, az ökológiai igények kielégítését, és a lehető legtöbb természeti és társadalmi kölcsönhatás szerinti szabályozást a vízgyűjtő egész területén.
A Víz Keretirányelv (VKI) az EU vízgazdálkodásra vonatkozó legfontosabb jogszabálya, amelynek előírásait minden tagállamnak végre kell hajtania. A VKI célkitűzése az, hogy olyan keretet képezzen a - felszíni és felszín alatti – vizek védelmére, amely többek között a következőket foglalja magába:
- „megakadályozza a vízi ökoszisztémák és – tekintettel azok vízszükségletére – a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes területek további romlását, védi és javítja azok állapotát ”
- „előmozdítja a hasznosítható vízkészletek hosszú-távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználatot”
- „biztosítja a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentését és megakadályozza további szennyezésüket”
Összességében 2015-re kell elérni a felszín alatti vizek „jó” mennyiségi és kémiai állapotát.
Az Európai Unió Víz Keretirányelve szerint a felszín alatti víztest mennyiségi szempontból jó állapotban van, ha
- az igénybevétel, azaz a közvetett és közvetlen vízkivételek nem okoznak folyamatos készletcsökkenést (tendenciaszerűen csökkenő vízszinteket),
- a felszín alatti vizekből származó táplálástól (alaphozamtól) jelentős mértékben függő vízfolyásokban a jó ökológiai és kémiai állapot elérését nem akadályozza az igénybevétel hatására csökkenő alaphozam, és annak minősége,
- az igénybevétel hatására csökkenő talajvízből származó transpiráció nem okozza-e a felszín alatti vizektől függő szárazföldi ökoszisztémák jelentős károsodását,
- az igénybevétel nem indít el a receptorok szempontjából káros vízminőség változást (nagy sótartalmú vizek átszívása, szennyezett talajvíz leszívása, stb).
Kémiai szempontból jó állapotban van a víz, ha
- a szennyezőanyagok koncentrációi nem haladják meg a közösségi joganyagban meghatározott minőségi határértékeket,
- nem okoznak károsodásokat a felszín alatti vízzel közvetlenül, vagy közvetve a felszíni vízen keresztül összefüggő ökoszisztémákban,
- nem mutatható ki bármilyen szennyezés térnyerése.
Igazgatóságunk vízkészlet-gazdálkodással kapcsolatosan az alábbi feladatokat végzi.
- ellátja a központi és területi vízügyi nyilvántartásokat tartalmazó vízgazdálkodási információs rendszer üzemeltetését, fejlesztését, az adatok feldolgozását, értékelését és tárolását, a hazai és nemzetközi adatszolgáltatás biztosítását, a más információs rendszerekkel történő együttműködést;
- ellátja a vízkészlet-gazdálkodás elemeinek (vízigény, vízkészlet, kapacitások) folyamatos nyilvántartását és értékelését; közreműködik a vízkészlet- és vízhasználati adatok nyilvántartásában és feldolgozásában.
- vízföldtani napló nyilvántartás folyamatos vezetése, hidrogeológiai védőterületek nyilvántartásának frissítése, ásvány-és gyógyvíz adatbázis aktualizálása
Működési területünk jelentős mennyiségű termálvíz készlettel rendelkezik, melyek kiaknázására új hévíztermelő kutak létesítésére egyre nagyobb igény mutatkozik, melyre természetesen csak a vízkészlet-gazdálkodási szempontok hatályos jogszabályok adta keretek közötti alapos mérlegelése után kerülhet sor, különösen az intenzívebben igénybe vett helyeken.
A jövőben várható víztermelés alakulása negatív hatásokat eredményezhet. Erről a tématerületről elkészült egy publikáció Hévízgazdálkodás a Felső-Tisza-vidékén címmel mely az alábbi linken elérhető.
