FETIVIZIG - A FETIVIZIG vízbázisvédelmi tevékenységének bemutatása

A FETIVIZIG működési területén a közüzemi rendszerekkel szolgáltatott ivóvíz teljes egészében a felszín alatti vízkészletekből származik. Az üzemelő vízbázisok jelentős része sérülékeny földtani környezetben van.
A felszín alatti vízbázisok védelmét biztosító védőidomok és védőterületek meghatározásának szükségességét a 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet írja elő. Közcélú, sérülékenyfelszín alatti vízbázisok esetében a belső, külső és hidrogeológiai védőidomokat és védőterületeket hatósági határozattal is ki kell kijelölni.

A vízbázisok két csoportját különböztetjük meg : távlati és üzemelő vízbázisok.

1. Üzemelő sérülékeny földtani környezetben lévő vízbázisok:

1996-ban a sérülékeny vízbázisok előzetes állapotfelmérésével Igazgatóságunk területén megindult az országos vízbázisvédelmi célprogram. A program keretében elvégzett vízbázis beruházási munkákat az alábbiakban foglaljuk össze:

Az országos vízbázisvédelmi célprogramban szereplő vízbázisok száma [db]	Lezárult a diagnosztikai fázis 2013-ig [db]	Átadva az üzemeltetőnek [db]	Átadva a tulajdonos önkormányzat részére [db]
22	22 (100%)	18 (82%)	0 (0 %)

2006-ig 18 vízbázison zárult le a diagnosztikai fázis több mint 755 millió Ft ráfordítással. A vízműkapacitást tekintve ez a sérülékeny vízbázisok 70%-át jelenti.
2007-ben a Levelek Térségi vízmű, míg 2009-ben a Nyíregyháza II. sz. vízmű (Gávavencsellő-Nyírtelek) diagnosztikai fázisa fejeződött be, végül 2010-ben lezárult a Fényeslitke-Döge és a Kemecse Kistérségi vízművek beruházása is. Ezen vízbázisok esetében a ráfordított összeg valamivel több, mint 120 millió Ft-ot tesz ki. Ezzel az állami költségvetésből finanszírozott vízbázisvédelem Igazgatóságunk területén befejeződött.

A diagnosztika eredményeként a Szakoly-Balkány Vízbázis nem bizonyult sérülékenynek, míg a Mátészalka, Fényeslitke és Kemecse vízbázisok esetében csak védőidom került kijelölésre. Hatósági kijelölés 17 vízbázis esetében történt meg.
A tulajdonos önkormányzatok részére a vagyonátadás még nem történt meg, az üzemeltetők részére a vízbázisvédelmi létesítmények (figyelőhálózat) üzemeltetésre 3 db kivételével (Nyíregyháza II. Vízmű, Fényeslitke Vízmű, Kemecse Vízmű) átadásra kerültek.

A vízbázisvédelmi beruházások főbb adatait az alábbi táblázatban foglaljuk össze vízbázisonként:

Indítás éve	Befej. éve	Település	Helyi név	Védendő vízterm. (m³/nap)
1997	2001	Tiszabezdéd	Tiszabezdédi Reg. Vízmű	9500
1997	2001	Kótaj-Nagyhalász	Nyíregyháza I. Vízmű	20000
1997	2000	Paszab	Nyíregyháza Reg. Vízmű	7000
1998	2001	Milota	Milota Kistérségi Vízmű	600
1998	2001	Nyírgyulaj	Nyírgyulaj Vízmű	400
1998	2001	Rakamaz	Rakamaz Vízmű	1500
2000	2002	Kisvárda	Kisvárda I. Vízmű	6000
2000	2002	Kisvárda	Kisvárda II. Vízmű	5000
2000	2002	Geszteréd	Geszteréd Reg. Vízmű	10000
2000	2002	Ibrány -Jásztelep	Nyíregyháza Reg. Vízmű	13000
2000	2001	Kállósemjén	Kállósemjén Vízmű	1000
2001	2004	Baktaló-rántháza	Baktalórántháza Térségi Vízmű	2700
2001	2004	Mátészalka	Mátészalka Kistérségi Vízmű	13600
2001	2004	Nyírbátor	Nyírbátor Térségi Vízmű	5000
2001	2004	Vásárosna-mény	Vásárosnamény Térségi Vízmű	3000
2002	2006	Nagykálló	Nagykálló Vízmű	3600
2002	2006	Dombrád	Dombrád Térségi Vízmű	2000
2002	2004	Szakoly	Szakoly-Balkány Vízmű	1500
2002	2007	Levelek	Levelek Térségi Vízmű	2100
2002	2009	Gávavencsellő-Nyírtelek	Nyíregyháza II. Vízmű	20000
2003	2010	Fényeslitke	Fényeslitke Vízmű	1000
2003	2010	Kemecse	Kemecse Vízmű	2000

Az összefoglaló értékelésben az egyes vízbázisokra jellemző főbb paraméterek szerepelnek: kútszám, jellemző mélység, átlagos termelés, védettség, stb.

2. Távlati Vízbázisok:

A távlati-vízbázisok jelentik az ország stratégiai ivóvíztartalékait, melyeket a későbbiekben jelentkező vízigények kielégítésére igénybe lehet venni, illetve azokban az esetekben, ha a ma üzemelő vízbázisok közül valamelyiket - például elszennyeződés miatt - fel kell hagyni, vagy víztermelésüket valamilyen ok miatt korlátozni kell.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 2.§ d) pontja leírja, hogy a lehetséges víznyerő területek a távlati ivóvízbázissá nyilvánítása, és ezen vízbázisok vízkészletének felhasználható állapotban tartása az állami feladatok körébe tartozik.

Igazgatóságunk működési területét 3 db távlati vízbázis érinti, melyek diagnosztikai vizsgálatai 1994-2003. között készültek el kormányzati beruházás keretében az alábbiak szerint:

Sorszám	Távlati Vízbázis megnevezése	Tulajdonos	Üzemeltető, engedélyes	Védendő víztermelés (m³/nap)	Figyelőhálózat (kút) [db]
25.4	Mezőladány Távlati Vízbázis	Magyar Állam	FETI-VIZIG	13.000	20
24.1	Vásárosnamény Távlati Vízbázis	Magyar Állam	FETI-VIZIG	14.000	17
24.2	Szatmárcseke-Tiszakóród Távlati vízbázis	Magyar Állam	FETI-VIZIG	35.000	35

Mindhárom távlati vízbázis hatósági határozattal kijelölt védőterülettel rendelkezik, továbbá a figyelőkutak vízjogilag rendezettek, üzemeltetési engedéllyel rendelkeznek, az engedélyes a FETIVIZIG. A távlati vízbázisok fenntartási feladatait, mint engedélyes az Igazgatóság végzi.

1. ábra Figyelőhálózat részét képező vízbázisvédelmi figyelőkút (Szatmárcseke)