Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
Ügyfélszolgálat: +36 42 502 200
Aktuális hidrometeorológiai helyzetkép a FETIVIZIG működési területén
2017.06.13. Szabó-Márku-Melinda - vízrajzi ügyintéző

Működési területünkön a Nyírségi, Felsőszabolcsi, Beregi, Tisza-Szamosközi, Ecsedi láp és Keletnyíri vízrendszerek hidrometeorológiai vizsgálatát végeztük el.



A léghőmérséklet fokozatosan emelkedik területünkön is, az elmúlt 50 évben 2 °C-ot emelkedtek az éves átlagok. A hegységekkel körülölelt medencefekvés következtében a terület szárazságra hajlamos, egyre szeszélyesebb csapadéktevékenységek jellemzik.


Átlagosan 610 mm az éves csapadékmennyiség, a szélsőértékek (433 mm és 993 mm) között több mint 500 mm van.
A talajvízszintek süllyedését tapasztaljuk az elmúlt években, a mélypont a 2015-ös évben volt. Jelenleg a tavaszi árhullámnak, illetve az elmúlt hónap csapadékos időjárásának köszönhetően emelkedtek, azonban továbbra is az átlag alatti a talajtelítettség.

Az elmúlt években a felszíni és felszín alatti vízkészleteink csökkentek, tehát kiemelten fontos a vízzel való megfelelő gazdálkodás és a vizek nagyobb arányú visszatartása, helyben tartása. Igazgatóságunk felkészült arra, hogy a területünkre érkező vizekből amennyit csak lehet, be kell vezetni a tározókba. A FETIVIZIG kezelésű 12 tározóból 8-at volt lehetőség tölteni árhullámból vagy a csatornákon tapasztalható víztöbbletből.

A Nyírségben az elmúlt években a sokéves átlag fölötti volt a léghőmérséklet alakulása, Császárszállás állomás adatai alapján 2013-tól az évi középhőmérséklet 1,5-2,4 0C-kal a sokéves átlag fölött volt. Az idei év áprilisi átlaga 0,1 °C-kal magasabb a sokéves értéknél.

Császárszállás léghő (°C)
átlag
maximális
minimális
2017. április
11.5
25.5
1.3
sokéves érték
11.4
32.8
-4

A Nyírség állomásainak csapadékadatai alapján átlagosan 581 mm az éves csapadékösszeg a területen, 30 mm-rel kevesebb az Igazgatósági átlagnál. A legkevesebb csapadékot 2012-ben mértük a területen (404 mm). Tehát szélsőséges, szárazságra hajlamos a terület, a csapadék szeszélyessége, bizonytalansága is nagy.

A Nyírségben 2013. év elején volt utoljára olyan, hogy a talajvízszintek a sokéves átlagérték fölött voltak, ezt követően folyamatos csökkenést tapasztaltunk. A talajvíz szintje 2015. szeptemberben érte el a mélypontot, amikor a talajvízszint érzékelő kutak kétharmadában tapasztaltunk LKV (történelmi legkisebb vízszint) értékeket.

A 2016. évi csapadékok hatására ez a drasztikus süllyedés ugyan megállt, de a talajvízszint a Nyírségben átlagosan 4,5 méter mélyen van, 1 méterrel lejjebb a sokéves szintnél.

A talajvízszintek süllyedéséhez nagy részben hozzájárul az, hogy az elmúlt 3 évben nem tapasztaltunk jelentős mértékű hó felhalmozódást a téli időszakban, így elmaradt a tavaszi olvadásból származó nagy mennyiségű, talajba beszivárgó víz-utánpótlás. Az elmúlt téli időszakban felhalmozódott hómennyiség már elolvadt, az öblözet talajkútjaink vízszintjei jelenleg alacsonyak, márciusban 28,3 % volt a talajvíz telítettség, ami a sokéves értéknél 15 %-kal alacsonyabb.

A vízháztartás a felszíni lefolyás szempontjából kedvezőtlen, a csapadék nagy része a felszínről elpárolog. A vízfolyások egy része ezért csak hóolvadáskor és csapadékosabb időszakokban szállít vizet.

A Nyírségi víztározókban (7 db) össztározott vízmennyiség jelenleg 8,6 millió m3, amely 92 %-os feltöltöttségnek felel meg. Két tározót (Rohodi, Pazarnyi) a vízhiány miatt nem tudtuk feltölteni, de ahol lehetséges volt az üzemvízszintig megtörtént a feltöltés.

A Felsőszabolcsban a léghőmérséklet jellemző területi átlagos és szélső léghőmérsékleti viszonyai Szabolcsveresmart állomás adatai szerint az idei év áprilisi átlaga alacsonyabb a sokéves értéknél majdnem 1 °C-kal.

Szabolcsveresmart léghő (°C)
átlag
maximális
minimális
2017. április
10.8
26.2
1.2
sokéves érték
11.7
31.8
-4.5

A 2017-i évben hullott csapadékmennyiség az átlagnak megfelelő volt, a február elején levonuló árhullámot követően márciusban átlag alatti (21 mm), áprilisban átlagos (43 mm) volt.

A talajvízszintek Búj, Záhony, Beszterec, Dombrád, Nyírtass, Nyírkarász, Vásárosnamény, Kék, Rakamaz, Kisvárda, Nyírlövő, Mezőladány és Tiszaszentmárton adatai szerint talajkútjaink vízszintjei jelenleg alacsonyak, márciusban 32 % volt a talajtelítettség, ami a sokéves értéknél 11,2 %-kal alacsonyabb. Az Igazgatóság egész területét vizsgálva áprilisban a sokéves átlagnál 23 %-kal kevesebb, 26% a talajtelítettség.

Folyóink mederteltsége az idei évben, februárban az átlag felett, márciusban és áprilisban pedig átlag alatti volt Záhonynál. Idén februárban a jeges árvízkor Záhonynál a vízszint elérte az 1970-es árvíz szintjét (728 cm), ami minden idők harmadik legnagyobb vízszintje.




A Bereg állomásainak csapadékadatai alapján átlagosan 619 mm az éves csapadékösszeg a területen, a legmagasabb éves értéket 2010-ben mérték (962 mm), a legkevesebbet pedig 1971-ben (389 mm). A 2017-i évben hullott csapadékmennyiség az átlagnak megfelelő volt, a február elején levonuló árhullámot követően márciusban átlag alatti (23 mm), áprilisban átlagos (42 mm) volt. A belvízelvezető csatornák megemelkedett vízszintjei miatt szivattyútelep üzemeltetésére volt szükség.
Működési területünkön a 2013 év elején volt utoljára olyan, hogy a talajvízszintek a sokéves átlagérték fölött voltak, ezt követően folyamatos csökkenést tapasztaltunk, 2015. szeptemberben érte el a mélypontot, amikor a 100 talajvízszint érzékelő kútból 67-ben tapasztaltunk LKV értékeket. A 2016. évi csapadék hatására ez a drasztikus süllyedés megállt, majd szeptemberre ismét megközelítette a korábbi alacsony értékeket, és további 8 kútban tapasztaltunk a korábbi legkisebb vízszintnél alacsonyabb vízállásokat.

A talajvízszintek süllyedéséhez nagy részben hozzájárul az, hogy az elmúlt 3 évben nem tapasztaltunk jelentős mértékű hó-felhalmozódást a téli időszakban, így elmaradt a tavaszi olvadásból származó nagy mennyiségű, talajba beszivárgó víz-utánpótlás. Az elmúlt téli időszakban felhalmozódott hómennyiség már elolvadt, a talajkútjaink vízszintjei jelenleg alacsonyak, áprilisban 19.5 % volt a talajtelítettség, ami a sokéves értéknél 28 %-kal alacsonyabb.

Folyóink mederteltsége az idei évben, februárban a levonult árhullám miatt az átlag felett, márciusban átlagos, áprilisban átlag alatti volt Vásárosnaménynál.



A Tisza-Szamosközben a léghőmérséklet jellemző területi átlagos és szélső léghőmérsékleti viszonyai Vámosoroszi állomás adatai szerint az idei év áprilisi átlaga a sokéves értéknek megfelelő.

Vámosoroszi léghő (°C)
átlag
maximális
minimális
2017. április
11.2
26.5
-1.4
sokéves érték
11.2
31.2
-7.4

A Tisza-Szamosköz állomásainak csapadékadatai alapján átlagosan 650 mm az éves csapadékösszeg a területen, a legmagasabb éves értéket 2010-ben mérték (967 mm), a legkevesebbet pedig 1971-ben (441 mm). A 2010. és 2011. évben több mint 500 mm-nyi különbség is volt az éves csapadékösszegben.

A 2017-i évben hullott csapadékmennyiség az átlagnak megfelelő volt, márciusban átlag alatti (28 mm), áprilisban átlagos (44 mm) volt. A talajkútjaink vízszintjei jelenleg alacsonyak, áprilisban 29 % volt a talajtelítettség, ami a sokéves értéknél 22 %-kal alacsonyabb.

A Tisza-Szamosközi vízrendszer vízviszonyait alapvetően meghatározza a jelentős vízkészlettel rendelkező Tisza és mellékfolyóinak, a Szamosnak, Túrnak a jelenléte.

A vízállás- és vízhozam időbeni változását a nagy ingadozások jellemzik. Folyóink mederteltsége az idei évben, a levonult árhullám ellenére is átlag alatt maradt Tiszabecs állomásunknál.



Az Ecsedi láp állomásainak csapadékadatai alapján átlagosan 615 mm az éves csapadékösszeg a területen, a legmagasabb éves értéket 2010-ben mérték (944 mm), a legkevesebbet pedig 1971-ben (444 mm). A 2017-i évben hullott csapadékmennyiség az átlagnál kevesebb volt, áprilisban átlagos (46 mm) volt.
Áprilisban 20 % volt a talajtelítettség, ami a sokéves értéknél 35 %-kal alacsonyabb.

Az Ecsedi láp vízviszonyait alapvetően meghatározza a jelentős vízkészlettel rendelkező Szamosnak és Krasznának a jelenléte.

A területen kevés állandó jellegű, természetes állóvíz van, ezek közül a legjelentősebb a Bátorligeti ősláp. A Teremi víztározót horgásztóként is használják. Ezen kívül csak ideiglenes jellegű állóvizek, a Bódvaj patak melletti- és a Nyírbátor-Vasvári folyásánál kialakított vésztározók, illetve a Mesterréti kis tározó.

Folyóink mederteltsége az idei évben, februárban a levonult árhullám miatt kismértékben az átlag felett, azt követően pedig az átlag alatt volt Ágerdőmajornál és Csengernél.




A Keletnyír állomásainak csapadékadatai alapján átlagosan 600 mm az éves csapadékösszeg a területen, a legmagasabb éves értéket 2010-ben mérték (1064 mm), a legkevesebbet pedig 2011-ben (400 mm), tehát 1950 óta a két szélsőérték egymást követő évben volt, és ekkor több mint 600 mm-nyi különbség is volt az éves csapadékösszegben, ami egy egész év csapadékmennyiségének felel meg. A 2017-i évben hullott csapadékmennyiség az átlagnak megfelelő volt, áprilisban átlagos (43 mm) volt.
A talajkutak telítettsége áprilisban 27 % volt, ami a sokéves értéknél 30 %-kal alacsonyabb.