Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
Ügyfélszolgálat: +36 42 502 200
A Nagyecsedi Szivattyútelep Centenáriumi Ünnepsége
2017.06.12. Nádasi Zoltán - ügyintéző
A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETIVIZIG), Nagyecsed Város Önkormányzata és a Magyar Hidrológiai Társaság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Szervezete közös szervezésében került sor 2017. június 2.-án a Nagyecsedi Szivattyútelep Centenáriumi ünnepségére Nagyecseden.

A program első részében egy konferencia keretében előadások hangzottak el a II. Rákóczi Ferenc Művelődési Ház- és Könyvtár épületében. A levezető elnöki tisztet Bodnár Gáspár, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója töltötte be, és köszöntötte először a szép számban megjelent vendégeket. Külön is köszöntötte a Budapestről érkezett Dr. Ladányi Erzsébetet, Péchy László dédunokáját. Ma Péchy László nevét viseli a szivattyútelep, amelynek építését - csakúgy, mint az Ecsedi láp lecsapolását – igazgató-főmérnökként irányította és vezette annak idején.

A konferenciát Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója nyitotta meg. Beszédében elmondta többek között, hogy nemcsak napjainkban, hanem a szervezett vízgazdálkodás megjelenésétől kezdve a vízgazdálkodás szolgáltatás a társadalom, és a gazdaság igényeinek a kielégítésére. Így volt ez a XIX. – XX. századi vizimunkák időszakában, és így van ez ma is. A két korszak vízügyi politikájának iránya azonban különbözött. A XIX. században az élhető környezetet, a hatékony gazdálkodást, a gazdasági fejlődést, a globális gazdasági infrastruktúra kiépítését, és nem utolsó sorban az élet- és vagyonbiztonságot szolgáló folyószabályozások, valamint ár- és belvízrendezések voltak előtérben. Ebben az időszakban és ebből a célból kezdődtek meg a munkálatok itt az Ecsedi lápon is, melyeknek fontos eleme volt a Nagyecsedi szivattyútelep megépítése, melynek most ünnepeljük a 100. születésnapját. Ez a terület, egy hatalmas, mintegy kétharmad Balaton nagyságú egybefüggő lápvidék volt, a legnagyobb az Alföldön. A lápot tápláló Kraszna vizei, és a rendszeres szamosi árvizek megnehezítették az itt élők helyzetét, nem lehetett biztosan tervezni, előre gondolkodni, gazdálkodni, és a szükséges infrastruktúra kiépítését megkezdeni. Ebben hozott gyökeres változást, hogy 1895-ben az illetékes társulat megkezdte az Ecsedi láp lecsapolását. Alig 5 év alatt lerakták a mai ár- és belvízvédelmi rendszer alapját. Péchy Lászlónak, a társulat első igazgató-főmérnökének a feljegyzései alapján ez azért volt lehetséges, mert vasakaratú, fáradhatatlan vezetésével a mérnöki kar a feladatának magaslatán állt, és sem időt, sem fáradtságot nem kímélve teljes odaadással, lelkesedéssel és minden tudásával közreműködött, hogy a siker teljes legyen. Az akkori mérnökök jó munkát végeztek, hiszen a szivattyútelep jó minőségben készült el, annak ellenére, hogy viszontagságos időben, az I. világháború alatt épült meg. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy a magyar ipar által gyártott gőzgépek majdnem 70 évig üzemeltek. A telepet azóta természetesen többször modernizálta a Vízügy, melynek köszönhetően ma is tud ez a szivattyútelep újat mutatni, hiszen a Vízügyi Igazgatóság gépészei nemcsak a telepen lévő, helyi gépeket üzemeltetik, hanem két másik lápi szivattyútelepet is távvezérelhetnek, és összehangolva működtethetik ezeket.

Ezt követően Bodnár Gáspár megköszönte azok munkáját, akik 100 éven keresztül óvták, védték, karbantartották ezt a csodálatos értéket, hiszen ez büszkesége a megyének, a városnak, a Vízügyi Szolgálatnak egyaránt. A szivattyútelep mondhatni most is újszerű állapot van, amihez nagyon sok munkájára volt szükség az ezen fáradozóknak. Az objektum átélt háborúkat, rendszerváltásokat, de itt van velünk épségben, és nagyon fontos, hogy a jövőben is - még hosszú-hosszú ideig - a megye egyik büszkesége legyen.

Baracsi Endre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés alelnöke a köszöntőjében szintén kapcsolódott ehhez a gondolathoz, s a Megyei Értéktár Bizottság alelnökeként is hangot adott annak a véleményének, hogy ennek a szivattyútelepnek a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Értéktárban is helye kell legyen.

Szerencsénk, hogy az itt élők és a működtetők mindig is nagy becsben tartották a szivattyútelepet - ismertette Kovács Lajos, Nagyecsed Város Polgármestere. A hozzá tartozó szolgálati lakások is egyedi stílusban épültek meg, ez egy kis mini karaktert adott a településen belül ennek a környéknek, ami így gyöngyszeme lett a településnek.

Ezután Alföldi bel- és vízrendezési gondok a dualizmus korában címmel tartott előadást Fejér László, a Magyar Hidrológiai Társaság Vízügyi Történeti Bizottságának elnöke. Nagyecsed történetét Veres Csaba művelődésszervező ismertette mindenre kiterjedően, igen részletesen.

Zoltán-Borzován Eszter, a Berei József Helytörténeti Gyűjtemény néprajzkutatója Hová tűnt az Ecsedi láp? címmel mutatta be, hogyan élte meg az ecsedi nép azt, hogy eltűnt az az élettér, ami évszázadokon át biztosította az ősei és a saját maga számára az életet.

Nagyon fontos, hogy közmegegyezéssel, a kor igényeinek megfelelően csapolták le a lápot a XIX. század végén – állapította meg többek között Vízrendezés az Ecsedi lápon, a Nagyecsedi szivattyútelep építése című előadásában Kató Sándor, Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese. Mint elmondta, ez a térség a Szatmári síkság legalacsonyabb része, medenceként fogta fel a vizeket és a hordalékot. A vadvizi táj volt itt a jellemző, alapvetően a nád, a sás és a káka volt uralkodó. A lecsapolás után termővé lett téve, és a környező települések is felvirágoztak. A klímaváltozás miatt a mai kor feladata a vízzel való gazdálkodás, a területen történő vízvisszatartás az arra alkalmas mélyfekvésű részeken.



Az ünnepség programjának második része a Péchy László Műemlék Szivattyútelepen zajlott.

Először múlt idézésre került sor. Péchy László kormányfőtanácsos, mérnök, az Ecsedi-láp lecsapolójának munkásságát Lőrincz Károly, az Ecsediláp-Krasznabalparti Vízgazdálkodási Társulat nyugalmazott igazgatója, az Országos Nyugdíjas Vízitársulati Vezetők Klubjának elnöke méltatta.


Ezután a munkássága előtti tiszteletük kifejezéséül megkoszorúzták Péchy Lászlónak a szivattyútelep falán elhelyezett emléktábláját. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés koszorúját Baracsi Endre alelnök, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság koszorúját Somlyódy Balázs főigazgató és Bodnár Gáspár igazgató, Nagyecsed város koszorúját pedig Kovács Lajos polgármester helyezte el.


Az Ecsediláp-Krasznabalparti Vízgazdálkodási Társulat és Nyugdíjas Vizitársulati Vezetők nevében koszorúzott Papp István ügyvezető igazgató és Lőrincz Károly elnök. A Tiborszállási Péchy László Általános Iskola képviseletében Szántó Sándorné pedagógus, és az iskola diákjai koszorúztak.


A rendezvény záró akkordjaként került sor a múlt emlékeinek megtekintésére a szivattyútelepen. A létesítményt Lőrincz Róbert a FETIVIZIG vízrendezési és öntözési osztályvezetője mutatta be az érdeklődőknek, akik csodálkozva láthatták, hogy még mindig működőképesek a berendezések. A kazánok beindított szénszállító részei ugyanolyan szorgalmasan végezték a dolgukat, mint száz évvel ezelőtt.