Előzmények, indokoltság

A klímaváltozás következményei, a szélsőséges időjárási események egyre gyakoribb előfordulásai azt jelzik, hogy a jövőben várható árvizek hatásait figyelembe véve komoly kihívásokkal kell majd szembenézniük a vízgazdálkodási szakemberek mellett a hatóságoknak, döntéshozóknak is. A folyók vízrendszere és a kialakuló árhullámok nem ismernek államhatárokat, ezért a Felső-Tisza völgyét egy komplex egységként kell kezelni és vizsgálni. Ez azt jelenti, hogy a hatékony árvízvédelem határon átnyúló összefogást, közös gondolkodást és összehangolt tevékenységet igényel.

Az árvízvédelmi gátak és árterek tényleges vizsgálata a helyi vízügyi igazgatóságok és hatóságok feladata. Mivel minden ország saját módszertant alkalmaz, ezért a hagyományos helyszíni vizsgálatok alapján még nem áll rendelkezésre egységes információkat és iránymutatást tartalmazó, kidolgozott módszertan. Napjainkban olyan újszerű távérzékelési, geofizikai és talajmechanikai módszerek is rendelkezésre állnak, amelyek a nagyobb erőforrás-hatékonyság mellett pontosabb eredményeket tudnak adni.

A Tisza balparti töltés Gávavencsellőtől Zsurkig húzódó 74 km szakaszán, vagyis a 07.01-03. áv. szakaszokon, tartósabb árvízkor a földművekben gyakoriak a káros jelenségek (szivárgás, átázás, buzgár), amely leginkább a kedvezőtlen altalajrétegződésre, vízáteresztő töltésanyagra, valamint a szelvényhiányra vezethetők vissza. Részletes talajmechanikai feltárással és állékonyságszámítással nemcsak beazonosíthatók a lokálisan gyenge töltésszakaszok, hanem a szükséges műszaki beavatkozási módszerek megtervezéséhez is nagy segítséget kaphatunk.

A Szamos-Túr közi zárógát kb. 700 fm szakaszán az utóbbi 20 évben több helyen alakult ki rézsűsuvadás, amely feltehetően a túlságosan kötött töltésanyagra vezethető vissza. A megcsúszás egyre nagyobb töltéshosszra terjed ki, és a burkolattal ellátott töltéskorona is károsodott. A töltés helyreállítása időszerűvé vált, de az érintett töltés pontos talajmechanikai feltárására volna szükség a megfelelő műszaki megoldás kidolgozásához.

Az ukrán területen található Tisza jobbparti töltés Badaló és Mezővári közötti, valamint a Tisza balparti töltés Tiszaújlak és Tiszabökény közötti szakasza sem épült még ki az előírás szerinti méretre, ezért nagy árvíz kialakulásakor bekövetkező töltésszakadáson kiömlő áradat magyar területeket is veszélyeztet. Ezeknek a töltéseknek a részletes talajmechanikai feltárása nemcsak a töltésfejlesztési tervek elkészítéséhez nyújtana segítséget, de behatárolhatóvá tenné a gyenge védképességű szakaszokat is.

Mivel a folyóink vízgyűjtő területe országhatárokkal osztott, ezért a folyógazdálkodási és az árvízvédelmi beavatkozásokat az érintett országoknak közösen kell megtervezniük és végrehajtaniuk.

Projekt célja

A fő cél az árvízi kockázat csökkentése innovatív technológiák bevonásával. Ehhez a legkorszerűbb geofizikai és talajmechanikai vizsgálatokra kerül sor az előbb felsorolt tiszai és zárógáti töltésszakaszokon összesen 61 km hosszban, amellyel beazonosíthatjuk a gyenge védképességű töltésszakaszokat. Ezután különböző modellek (hidrodinamikai, elöntési) alkalmazásával elvégzett vizsgálatokat követően cselekvési tervet dolgozunk ki, amely tartalmazza az árvízvédelmi töltések védképesség-javításának, valamint az árvíz megelőzésének lehetőségeit is.

A projekt partnerek feladata egy ún. „Harmonizált módszertan” kimunkálása és elfogadása, amely a projektben elvégzendő vizsgálatok, modellezések metodikai leírását tartalmazza.

A projekt eredményeit előreláthatólag négy határon átnyúló találkozón, egy tájékoztató fórumon valamint számos szakmai továbbképzéseken osztják meg minden partner országában, amelyek célja, hogy megismertessék a vízgazdálkodási szakemberekkel, döntéshozókkal a leginnovatívabb technológiák alkalmazásának lehetőségeit, illetve hogy megismertessék a lakossággal az árvízmegelőzés fontosságát.

A projekt fizikai megvalósítása 2021. június 1-én kezdődött és várhatóan 2023. május 31-én fejeződik be.

Együttműködő partnerek

A projekt 4 országból összesen 6 partnerrel valósul meg:

1. Miskolci Egyetem (vezető partner)

2. Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
3. Tiszai Vízgyűjtő-gazdálkodási Igazgatóság (Ukrajna)
4. Máramaros Megyei Tanács (Románia)
5. Zöld Völgy Egyesület (Románia)
6. Kassai Műszaki Egyetem, KME (Szlovákia)

Események

A töltések és a hullámtér különböző módszerekkel történő geofizikai felmérése folyamatban van.

A talajmechanikai eszközök és a GPS a szerződés szerint leszállításra kerültek.

A talajmechanikai fúrások, a hidrodinamikai modellezésre és az árvízvédelmi cselekvési tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárást lefolytattuk, a nyertes ajánlattevővel a szerződés 2022. áprilisban létrejött.

A geotechnikai feltáráshoz elkészült harmonizált módszertan bemutatására és hazai szakértőkkel történő megvitatására a február 22-én tartott nyíregyházi rendezvényen került sor.

A projekt keretében még három ehhez hasonló eseményünk lesz, a harmonizált módszertan bemutatását 2022. április hónap végére tervezzük a projektpartnerek részvételével.

Az adatlapon feltüntetett költségvetés csak a FETIVIZIG költségeit tartalmazza, a projekt teljes költségvetése az alábbi:

Forrás/Költség (€)		Összes résztvevő	FETIVIZIG	FETIVIZIG %
		(€)	(€)
Közösségi támogatás		862 739,97	135 224,15	90
Nemzeti forrás	Kormányzati társfinanszírozás (támogatás)	50 832,69	15 024,90	10
	Egyéb hazai társfinanszírozás (önerő)	45 027,32	0,00	0
Elszámolható költségek összesen		958 599,98	150 249,06	100
A projekt összköltsége: 958 599,98 EUR

Projekt partnerek finanszírozása:

A közösségi támogatás minden projekt partner esetében 90%.

Társfinanszírozás
- 10% - Miskolci Egyetem, FETIVIZIG és a Kassai Műszaki Egyetem
- 5% - Máramaros Megyei Tanácsa és a Zöld Völgy Egyesület
Önerő: -10 % - Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási Igazgatóság




(See attached file: FAKSZ-Ajánlattételi felhívás.pdf)(See attached file: Ajánlattételi felhívás_Laboreszközök.pdf)(See attached file: Ajálattételi felhívás -GNSS .pdf)(See attached file: Ajánlattételi felhívás-Árvízvédelmi vizsgálatok.pdf)