Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
Ügyfélszolgálat: +36 42 502 200
2019-es hidrológiai év értékelése
Nov 18, 2019 Potor Anita – VAO
Az elmúlt hidrológiai ciklus igen változékonynak mondható időjárás tekintetében. Tapasztaltunk rendkívüli hó-felhalmozódást, nagy mennyiségű és nagyon kevés csapadékot, illetve nagy hőmérsékleti anomáliákat is. Májusban a heves esőzések következtében már árvíz ellen kellett védekeznünk, a nyárelőn pedig a lokálisan kialakuló viharok okoztak problémákat. Nyár végén és ősszel igen száraz és meleg időszakot tudhatunk magunk mögött, melynek következtében folyóinkon kisvízi állápotok uralkodott. Az aszályos időszak miatt több csatorna medre kiszáradt, illetve a talajvízállások is jelentősen csökkentek, sőt a Szamos folyón megdőlt az eddigi LKV szint.

Az utóbbi években sorra dőlnek meg a hőmérsékleti rekordok, illetve jellemzően sokkal melegebb egy-egy időszak, mint a sokéves átlag. Nem volt ez másképp ez évben sem, május hónapot leszámítva a teljes évben a sokévestől magasabb havi átlag hőmérsékletet tapasztaltunk. Az idei hidrológiai év területi átlaghőmérséklete a negyedik helyet foglalja el a legmelegebb évek rangsorában az elmúlt 60 év adatai alapján (1. táblázat).

Sorszám
Év
Hőmérséklet (°C)
1.
2018
12,6
2.
2014
12,6
3.
2015
12,3
4.
2019
12,3
5.
2016
12,1
6.
2007
11,9
7.
2009
11,6
8.
2001
11,5
9.
2013
11,5
10.
2012
11,4
1. táblázat A legmelegebb évek 10-es rangsora

Nemcsak az éves átlaghőmérséklet volt kimagasló. Az 1871-től rendelkezésre álló Napkor állomás adatai alapján az idei június volt a legmelegebb! A működési területre vonatkozó havi átlag hőmérséklet majd 5 °C-kal haladta meg a sokéves átlagot, ezzel a június hónap volt a legmelegebb az idei évben, felülmúlva az általában magasabb júliusi és augusztusi átlagokat (1. ábra).

1. ábra A 2019-es hidrológiai év havi és sokéves havi hőmérsékletei


A 2019-es hidrológiai év viszonylag csapadékosan indult, januárban az alacsony hőmérsékletek következtében nagyrészt hó formájában tapasztaltuk a csapadékot, ezt követően a február és március jóval szárazabb volt a sokévestől, áprilisban pontosan a havi átlagnak megfelelő mennyiségű csapadékot tapasztaltunk, azonban ennek nagy része 4 nap alatt hullott. Ezt követően május extrém csapadékos volt, átlagosan 103 mm csapadék hullott a FETIVIZIG működési területén, lokálisan Fehérgyarmaton hullott a legnagyobb mennyiség, 176 mm, ebből 68 mm egy nap alatt, május 28-án. Ebben az időszakban több árhullám is kialakult a folyóinkon.

Júniusban és júliusban is az átlagostól több csapadék hullott, azonban ez mind térbeli, mind időbeli eloszlást tekintve rendkívül szélsőségesnek mondható, többször előfordultak néhány órás heves záporok, zivatarok. Az ezt követő időszakban csapadékban szegény hónapok következtek, olyannyira, hogy augusztustól októberig majd 100 mm csapadék-hiányt tapasztaltunk, melynek következtében területünkön fokozódott az aszály.



2. ábra Hidrológiai évre jellemző csapadékadatok


Az egész hidrológiai évet figyelembe véve 545 mm csapadék hullott, mely 65 mm-rel kevesebb a sokéves átlagnál (2. ábra).

2019. év elejére a hó-felhalmozódás a külföldi vízgyűjtőn korábbi maximumokat ért el. Január 25-én a Tisza Bodrog-torkolat feletti vízgyűjtőjén lévő hóréteg víztartalma 3 milliárd 238 millió m3-re halmozódott fel, amely valamelyest több mint az erre az időszakra vonatkozó sokéves maximum. Az abszolút maximumot (3,45 milliárd m3) azonban nem érte el.

A február eleji felmelegedés hatására a hó-készlet több mint fele elolvadt, azonban ez csak kisebb vízszintemelkedést okozott folyóinkon. Egyedül a Túron haladta meg az I. fokú készültségei szintet a vízállás (a tetőzés Garbolcnál február 5-én este következett be 327 cm-rel), azonban az árhullám olyan rövid ideig tartózkodott ezen tartományban, hogy nem vált indokolttá a készültség elrendelése.

A megmaradt hó a későbbiekben fokozatosan olvadt, mely a felső vízgyűjtőn hullott csapadék függvényében további árhullámokat indított el folyóinkon, azonban készültségi szint elrendelése nem vált indokolttá ezen időszakban. Azonban a májusi esőzések hatására folyóinkon már jelentős árhullámok indultak el, mely a Tisza és Kraszna folyókon I. fokú, a Túron II. fokú készültségi szintet meghaladó vízszintemelkedést váltott ki:

Tiszabecsnél az elhúzódó tetőzés (3. ábra) május 24-én 6-10 óra között volt, 332 cm-rel (I. fok 300 cm). Tiszabecs alatt a Borzsáról további jelentős víztömeg érkezett a Tisza folyóba, így Tivadar szelvényben a vízállás május 24-én éjjel 22-től másnap hajnal 1 óráig tetőzött 600 cm-rel (II. fok 600 cm). A Tisza következő mellékfolyóján, a Szamoson is árhullám vonult le, amely ugyan nem érte el a készültségi szintet, de jelentős – mintegy 860 m3/s-os – vízhozama a tiszai árhullámmal közel egy időben érte el a Vásárosnamény szelvényt, így ott a tetőzés május 25-én 8 és 14 óra között következett be, 754 cm-rel (II. fok 750 cm). Az alsóbb szakaszokon az árhullám kissé ellapult, és a következő tetőzések mellett vonult le a területünkről: Záhonynál május 26-án 19 és 21 óra között 560 cm-rel (I. fok 500 cm), Dombrádnál 27-én 10 és 11 óra között 646 cm-rel (I. fok 550 cm), Tiszabercelnél 28-án 3 és 5 óra között 676 cm-rel (I. fok 600 cm).


3. ábra Tiszabecsi elhúzódó tetőző vízállás a májusi árhullám alkalmával


A Túr folyón a kialakult árhullám Garbolcnál május 24-én tetőzött 16 és 20 óra között 438 cm-rel (II. fok 400 cm). A Krasznán a tetőzés Ágerdőmajornál, június 1-én 23 órától másnap 12 óráig tartott 525 cm-es vízállással (I. fok 470 cm), majd Kocsordnál június 5-én 3-16 óra között 511 cm-rel (I. fok 450 cm) következett be. Az árhullámot hazai szakaszon elnyújtotta a Majtényi tározóból leeresztett víztömeg, illetve a határ menti területek belvizeinek szivattyús beemelése a Krasznába.

Az árhullámok levonulása után a folyóink vízállása a nyár folyamán csökkent, az elmúlt 3 hónapban végig kisvízi állapotok uralkodtak. A legalacsonyabb vízállásokat október utolsó hetében észlelték az Igazgatóság dolgozói. A Tisza folyó határszelvényében, Tiszabecsnél -253 cm volt a legkisebb vízállás ezen időszakban, mely 9 cm-rel magasabb az eddigi legkisebb vízszintnél, viszont igen alacsony vízhozam volt ebben az időszakban, 27,1 m3/s-ot mértünk Tiszabecsnél -251 cm-es vízállásnál. A Szamos folyón még inkább kiéleződött a vízhiány. A felső szakaszon, román oldalon, Szatmárnémetinél már szeptember végén megdőlt az addigi legkisebb vízszint. Hazai szakaszon azonban csak október második felében alakultak ki az legkisebb vízállások, több alkalommal is mértünk Csengernél -132 cm-es vízállást, mely a korábbi, 2015. szeptemberben mért legkisebb vízállásnál 1 cm-rel alacsonyabb. Tunyogmatolcs szelvényben is megdőlt a korábbi LKV érték, szintén 1 cm-rel, így az új LKV érték -82 cm. A rendkívüli kisvizes időszakban vízhozam-mérést végeztünk a Szamos folyó Csenger szelvényében, a legkisebb vízállás idején mért vízhozam 19,0 m3/s volt.


4. ábra Szamos folyó Csengernél LKV idején


A FETIVIZIG kezelésében lévő 12 tározóból 4 üres (a Harangodi, a Rohodi, a Pazarnyi, és Szamosmenti tározók), tározóink töltésére a májusi, júniusi árhullámokból volt lehetőség, azonban az ezt követő időszakban a nyári vízhasználat, a megnövekedett párolgás és a kevesebb csapadék miatt tározóink vízállása csökkent, így az össz-feltöltöttség október végére 49 % volt, 12 millió m3 össz-víztérfogatnak felel meg.

A nyár eleji esőzések pozitív hatást gyakoroltak a talajvizek állapotára a FETIVIZIG működési területén, ezt követően azonban a nyári-őszi időjárásnak megfelelően csökkent a talaj vízzel való telítettsége oly mértékben, hogy október végére a FETIVIZIG területén a vizsgált 47 talajkút közül 20 vízállása érte el vagy került az addigi legalacsonyabb vízszint alá. A telítettség október végén már 7,6 % volt. Így a talajvízszint áltagosan majd 5 m mélyen van a felszín alatt, legrosszabb a helyzet a Nyírségben, ahol területi átlagban 5,3 m mélyen helyezkedik el a talajvíz szintje (5. ábra).


5. ábra A talajvízszint alakulása kútperemhez viszonyítva 2013. januárjától napjainkig


A csapadékszegény időjárásnak köszönhetően szeptemberre alakult ki a legkritikusabb helyzet aszály tekintetében. Szeptember közepén a megye nagy részén erős és rendkívüli aszály uralkodott, csak a nyugati területeken volt közepes aszály. Az ezt követő időszak is kedvezőtlen volt aszály szempontjából, a november eleji esőzésekig a teljes működési területünkön erős és közepes aszályos helyzet állt fent.

6. ábra Aszályhelyzet szeptember 19-én


Az Országos Meteorológiai Szolgálat 2019. október 21-én kiadott hosszú távú meteorológiai előrejelzése szerint novemberben az átlagosnál kissé melegebb és átlagosan csapadékos, decemberben az átlagosnál melegebb és kissé szárazabb, januárban az átlagosnál melegebb és szárazabb időjárás valószínűsíthető.