A Tisza-völgy folyóin az elmúlt évtizedekben kialakult jelentős árhullámok árvízszintje veszélyesen megközelítette, egyes esetekben meghaladta az árvízvédelmi töltések kiépített koronaszintjét.
Tisza-völgyi vízgazdálkodás, árvízvédekezés és árvízi üzemirányítás alapvető feltétele a lehetséges legnagyobb időelőnyt biztosító és a gyakorlati követelményeket kielégítő előrejelzés és hidrodinamikai modellezés követelményeinek megfelelő részletességű, biztonságosan működő monitoring rendszer kiépítése.
Az árvízvédekezés eszköztárának a VTT keretében történt bővülése szükségessé teszi az árvízvédekezés gyakorlatának és az árvízi üzemirányításának a felülvizsgálatát. A megvalósult tározók darabszáma, és térfogata, nem kevésbé az üzemelési és üzemirányítási tapasztalatok már lehetővé teszik, hogy rendszerbe szervezve a mindenkori helyzethez igazodóan a legkedvezőbb árapasztást megcélzó üzemvitel kialakítását.
Az üzemirányítás fejlesztésének a fő feladatai:
· Az üzemirányítás szervezeti és működési feltételeinek megtervezése.
· A meglévő információs rendszer értékelése, és a szükséges kiegészítések vagy az új rendszer meghatározása.
· A mérő- és megfigyelő hálózat (vízgyűjtő-és folyómonitoring) továbbfejlesztésének megtervezése. A feladatok ellátásához nélkülözhetetlen adatbázis létrehozása és naprakész állapotba tartásának megtervezése.
· A meglévő előrejelző modellek és azok eredményeinek integrálása az üzemirányítási folyamatba.
· Olyan folyóhidraulikai modell létrehozása, amely összekapcsolódódik az ágazati adatbázisokkal és alkalmas az árvizek kártételét megelőző intézkedések megalapozására, különös tekintettel az árapasztók feltöltésére és leürítésére, a nagyvízi mederrel és az árvízvédelmi művekkel kapcsolatos operatív beavatkozások elrendelésére.
· Az árvízi szükségtározás hatása a vízminőségre és ökológiai állapotokra (különösen a tározók leürítése idején).
· A Tisza-völgy országaival történő együttműködés továbbfejlesztésének megalapozása, azért, hogy a hazai adatbázis kiegészíthető legyen, ezzel növelve az előrejelzés megbízhatóságát és időelőnyét, az árvizek levezetése során hozandó döntések összehangolását.
· A fejlesztésekhez szükséges erőforrások becslése, a jövőbeni fejlesztések pénzügyi támogatását lehetővé tevő pályázati dokumentumok előkészítése.
A munka keretében az újonnan jelentkező igények figyelembevételét magába foglaló fejlesztések kerültek megfogalmazásra:
1. Vízgyűjtő monitoring fejlesztése
2. Folyó monitoring fejlesztése
3. Árapasztó tározó monitoring fejlesztése
4. Árvízi tározók összehangolt üzemirányítási, hidrodinamikai modellezési, előrejelzési rendszerének kialakítása
5. Döntéselőkészítő közgazdasági kialakítása
6. Mindezekhez kapcsolódó informatikai fejlesztések kialakítása, megvalósítása
