Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
Ügyfélszolgálat: +36 42 502 200
A felszín alatti vízkészletekkel való gazdálkodás új elemei, a VKGTT felülvizsgálatának eredményei
Jul 16, 2020 Szabó Éva - felszín alatti vízkészlet-gazdálkodási referens
Az utóbbi időszakban nyilvánvalóvá vált, hogy térségünk súlyos készlethiánnyal küzd mind a felszíni, mind a felszín alatti vizek vonatkozásában. A felszíni víz korlátozott hozzáférhetősége miatt az igények egyre inkább a felszín alatti víz irányába terelődtek, mely készletgazdálkodási problémákat vetett fel és felmerült annak a veszélye, hogy a Nyírség hátsági területein, a Duna-Tisza közén a 1983 és 1994 között tapasztalthoz hasonló, jelentős, máig visszaordíthatatlan regionális talajvízszint-süllyedés következzen be, annak súlyos környezeti, gazdasági és társadalmi következményeivel együtt.

A vízkészlet-gazdálkodás átalakítását, fenntarthatóvá tételét kiemelt feladatnak tekintettük, ezért – figyelembe véve a 219/2004 (VII. 21.) Kormányrendeletben szereplő előírásokat – meghatároztuk a mennyiségi igénybevételi határértékeket (továbbiakban Mi).

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben szereplő, víztest szinten megállapított hasznosítható készletek mellett az Mi meghatározására elsősorban olyan területeken van szükség, ahol a víztestek a vízkészletek és/vagy a vízhasználatok miatt heterogének, illetve a jelentős kihasználtság egyedi szabályozást igényel. A heterogenitás fennáll a működési területünkre eső víztestek közül a 2.4.1 Nyírség-Lónyay-főcsatorna-vízgyűjtő, a 2.4.2 Rétköz és a 2.2.2. Beregi-sík víztestekre. Ennek figyelembevételével a térképen bemutatott felszín alatti vízkészlet-gazdálkodási egységeket (továbbiakban FAVE) jelöltük ki. A FAVE határokat az érintett települések közigazgatási határaihoz igazítottuk. Fentieken túl az Mi-t nem csak az újonnan kijelölt FAVE területekre határoztuk meg, hanem a változatlan területű víztestekre is.

Az Mi meghatározásához a következő vízkészlet-gazdálkodási elemeket számítottuk, becsültük:


A vízháztartási mérleg összetevői;
A kisvízfolyások ökológiai vízhozamának fenntartásához, illetve a hasznosítható kisvízi készletek biztosításához szükséges felszín alatti táplálás (alaphozam);
Szárazföldi és vizes ökoszisztémák vízigénye;
Mezőgazdasági ökoszisztémák vízigénye;
Vízkivételek.

A VKGTT felülvizsgálata során az Mi egy speciális változatát, a jövőben még felhasználható vízkészleteket, az ún. kontingenseket határoztuk meg, átlagos meteorológiai viszonyok figyelembevételével, a növényzet párolgására és a vízfolyások alaphozamának biztosítására fordított felszín alatti vízkészletből még elvonható mennyiség alapján.

A kontingens valamennyi új, eddig vagyonkezelői hozzájárulást nem kapott felszín alatti vízigény/vízhasználat elbírálását érinti. A meghatározott kontingens minden jelenlegi vízkivétel felett értendő, beleértve az illegális vízkivételeket is, azaz nem vonatkozik az érvényes lekötésekre és nem érinti az engedély nélküli vízkivételek legalizálását.

Az öntözési célra fordítható kontingenst a vízkészletek mennyisége, kihasználtsága és a vízkivételek tapasztalt és potenciális környezeti hatásai alapján kijelölt zónákra adtuk meg, mely zónákat települések csoportjai alkotják. A nem öntözési célú vízigények számára FAVE szinten adtunk meg külön kontingenst. Ezt az öntözésnél ritkább és koncentráltabb megjelenésük indokolja. A vízfolyások mentén kijelöltük azokat a parti sávokat is, ahol lehetőség van a vízfolyásokat tápláló alaphozam azon résznek hasznosítására, ami nem szükséges a vízfolyás ökológiai kisvizének és lekötött kisvízi készletnek biztosításához. Ezek a kontingensek külön felosztás nélkül, egyaránt használhatók öntözésre és egyéb célokra.

A mellékelt térkép az egyes zónákra meghatározott öntözési célú, a FAVE szinten megadott egyéb célú és a parti sávokra, ugyancsak FAVE szinten megadott, tetszőleges célra felhasználható kontingenseket mutatja. Amennyiben az egyéb célra szánt kontingens kimerült a különböző célú vízigények elbírálása során a Vízgazdálkodási Törvény kielégítési sorrendje az irányadó. A térképen szereplő kontingensek tájékoztató jellegűek, az SKV folyamat eredményeként kismértékben változhatnak.



A kontingensek meghatározása során átlagos meteorológiai viszonyokat tételeztünk fel. Ezzel igazgatóságunk jelentős kockázatot vállalt. A jövő bizonytalansága miatt, a kockázat növekedésének megelőzése érdekében szükség van az egyes vízkivételek helyére és mértékére vonatkozó közvetlen és a befolyásolt környezeti elemekre vonatkozó közvetett korlátozásokra is, amelyek megakadályozzák a jelentős lokális hatásokat (védett ökoszisztémák károsodása), vagy a lokális hatások akkumulálódásával kialakuló víztest szintű kedvezőtlen változásokat (talajvízszint-süllyedéssel jellemzett terület kiterjedése, öntözés nélküli szántóföldi ökoszisztémák vízellátottságának romlása). Szükséges továbbá a kontingens lehetőleg minél egyenletesebb felhasználása, a koncentrált hasznosítás korlátozása.
Az új eljárásrend fontos eleme lesz az vízszintváltozások és a működés rendszeres ellenőrzése.
A fenti szempontok érvényesítése érdekében új eljárásrend bevezetése szükséges. A tervezés első lépéseként meghatározott előzetes vízigény benyújtása után a rendelkezésre álló szabad kontingens és az előző bekezdésben említett egyéb feltételek teljesülésének ellenőrzése alapján értékeljük az igényt és értesítjük az igénylőt. Amennyiben az igény bizonyos feltételeknek/korlátoknak nem felel meg, javaslatot adunk a további lehetőségekre, megadva a további tervezési szempontokat.
Az előzetes vízigény elbírálása, valamint a tervezési szempontok megadása érdekében a következő információk ismerete szükséges:
Kút becsült koordinátája, talpmélysége, szűrőzése;
Igényelt éves és napi vízmennyiség;
Vízhasználat ismertetése;
Öntözésnél öntözött terület nagysága, öntözött növénykultúra, öntözési mód;

A vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodás közös érdekünk, melyhez kérjük segítő együttműködésüket.