Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
Ügyfélszolgálat: +36 42 502 200
Megteremtődött a vízvisszatartáson alapuló tájgazdálkodási infrastruktúra a Beregben
2018. szept. 27. Nádasi Zoltán - ügyintéző
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETIVIZIG) Konzorciuma 2018. szeptember 20.-án rendezte meg a Tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése a Beregben és benne a beregi árvízcsökkentő tározó területén című, KEHOP-1.3.0-15-2015-00004 azonosítószámú projekt ünnepélyes záró rendezvényét Vásárosnaményban. Az esemény moderátora Siklós Gabriella, az OVF szóvivője volt, aki programismertető bevezetőjében köszöntötte a szép számban megjelent résztvevőket.

A rendezvényt Bodnár Gáspár, a FETIVIZIG igazgatója nyitotta meg. Elmondta többek között, hogy ez a projekt a Felső – Tisza vidékén rendkívül időszerű, hiszen a víz megtartásról, pótlásáról, szétosztásáról, tehát az okszerű és célszerű hasznosításáról szól. A térségben egyre melegedő és csapadékszegény időjárás hatására a talajvízszintek folyamatosan az átlag alatt vannak. A vízelvezető rendszerek, csatornák kb. 70-80 százaléka kiszáradt, a belvíztározók közül kettő üresen áll, és vannak, amelyek vízhiánnyal küzdenek. Tehát az ilyen típusú fejlesztésekre, beruházásokra azért van nagy szükség, mert nem megengedhető az, hogy a víz hasznosítatlanul átfolyik e tájon. A véleménye szerint most egy olyan rendszer jött létre, amit az itt élők hosszú évtizedeken keresztül fognak tudni használni, és a működtetésével a jövőben a természeti értékeket is meg tudják majd óvni.

A térség országgyűlési képviselője, Dr. Tilki Attila köszöntőjében hangsúlyozta, a vízzel kapcsolatban három féle probléma is jelentkezhet errefelé, a kis-, a nagy- és a szennyezett víz drámája, s ezen a területen már mind a három többször is előfordult. Egyféle folyamatos harc folyik itt a Tiszával, s jól látható, hogy a folyó visszaköveteli azt az életteret, amit elvettünk tőle. Át kell gondolni, hogy a sok vízzel mit fogunk kezdeni, nem szabad elengedni.

Ezt követően köszöntőt mondott Láng István, az OVF főigazgatója is. Abban ismertette többek között, hogy az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával, a Széchenyi 2020 Program keretében 1,2 milliárd forintos szerződött támogatási összegben létrejött projekt a Beregi vízgazdálkodási rendszerben valósult meg. Egyrészt a Beregi árapasztó tározó, másrészt a hozzá szervesen kapcsolódó Lónyai fióktározó területén, és ezen túl mozaikosan kiterjed az öblözet teljes területére. Véleménye szerint ez a térség jó értelemben véve a vízügyi szolgálat állatorvosi lova, hiszen volt itt rekord árvíz, belvíz, vízminőségi terhelés, szárazság, mert ez az egyik legaszályosabb térségünk is egyben. A projekt fizikai megvalósítása 2017 nyarán kezdődött meg, és 2018 augusztusában zárult le. A főigazgató úr köszönetet mondott minden közreműködő számára az eredményes munkájukért.

Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke köszöntőjében kitért arra, hogy nagyon fontos ez a megvalósult projekt az itt élők életében, amely 20 települést és mintegy 22.000 lakost érint. Olyan programok sorozata valósul meg, amelyek egymásra épülnek. Ezzel a lehetőséggel pedig élni kell, kormányozni, használni kell a vizet, s megtalálni mindenhol a legmegfelelőbb gazdálkodási formát a helyben élőknek.

Ezután Vízgazdálkodás a Beregben címmel Ónodi János, a FETIVIZIG Felsőszabolcsi Szakaszmérnökségének vezetője tartott előadást. Elmondta többek között azt is, hogy az 579 négyzetkilométer nagyságú Beregi öblözet közel kétharmada Magyarországon, egyharmada Ukrajnában található. Az ember alkalmazkodott itt a víz nyújtotta lehetőségekhez, a XVI. és XVII. században még védelmet és élelmet nyújtottak az elmocsarasodott területek. A háborús veszélyek elmúltával azonban megnőtt a lakosság száma, és a szükséges többlet élelmiszer előállításához felmerült az igény a termőterületek növelésére. A cél a vízjárta, vagy az állandóan vízzel borított területek lecsapolása volt. A XIX. században megindultak a folyószabályozási munkák, majd a belvizek elvezetésére csatornahálózat létesült. A határon átnyúló Beregi belvízrendszer ukrán és magyar oldalán is jelentős fejlesztések történtek az árvízi készültség növelésére az elmúlt években.

A Tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése a Beregben és benne a beregi árvízcsökkentő tározó területén című projektet Csizmazia Tamás, a FETIVIZIG vízrendezési és öntözési szakágazat helyettes vezetője mutatta be, és előadásában ismertette a fejlesztés eredményeit is. A fő célkitűzés az ideális vízkormányzás megteremtése, a vízpótlás lehetőségének biztosítása, a csatornahálózat állapotának javítása és a hasznosítható vízkészletek mennyiségi, valamint minőségi megőrzése volt. A beavatkozások között szerepelt 25 darab csatorna rekonstrukció, 73 darab műtárgyfelújítás, és új létesítmények, vízpótló csatornák, vízvisszatartó, vízkormányzó műtárgyak építése, valamint depónia magasítás. A Beregi tározóhoz kapcsolódóan az anyagnyerőhelyek vizes élőhellyé alakítása is megvalósult.
A prezentációjának végén Csizmazia Tamás levetítette a Víz útja a Beregben címmel készített kis filmet. A légi felvételek segítségével szemléletesen illusztrálta a kivitelezés során elvégzett munkák eredményeit, s az infrastruktúrában bekövetkezett változásokat a tájon.